Ezek
régebbi története, elküldtem egy oldanak, hogy segítsek, mert nagyon el voltak
havazva, de saját. Most ide is felkerültek. Remélem, tetszik, és ezt le is
írjátok.
Takarodjon innen! (Liam)
Elmentem egy One Direction
koncertre, és az első sorban ácsorogtam. Éppen Harry énekelt, Liam pedig
előttem állt. Hihetetlenül szexisen nézett ki. Mindig is Liam volt a kedvencem,
és most ott állt előttem. Kicsit le volt izzadva, és feszülős fehér póló volt
rajta. Apró terpeszben állt, és a mikrofont szorongatva nézegette a nagy
tömeget az arénába.
- Liam! Mindennél jobban szeretlek! - kiabáltam fel neki.
Meghallotta, és zavartan rám nézett. Olyan hihetetlennek tűnt, hogy pont engem hall meg.
- Te? Engem? - nézett le rám, és végig mért. Szomorúan lehajtottam a fejem, és elszégyelltem magam. Mindig is tudtam, semmi esélyem egy ilyen pasinál. Liam eltűnt valahol hátul. Mikor visszajött, egy összehajtott kis papírt csúsztatott nekem, hogy alig legyen észrevehető. Zavartan elvettem, és elolvastam.
"Egy ilyen szép lány, hogy szerethet, egy ilyen fiút mint én?"
Felnéztem rá, és zavartan kiabáltam.
- Tökéletes vagy! Nem értem, mi a gond! - elmosolyodott, és ismét hátra ment. Ezúttal alig észrevehetően elém ejtette a papírt. Benyúltam, és felvettem. Elolvastam.
"Ebben az esetben elmondom majd az összes titkom, miért nem vagyok tökéletes. Várj meg a koncert után a hátsó bejáratnál. ♥ "
- Liam! Mindennél jobban szeretlek! - kiabáltam fel neki.
Meghallotta, és zavartan rám nézett. Olyan hihetetlennek tűnt, hogy pont engem hall meg.
- Te? Engem? - nézett le rám, és végig mért. Szomorúan lehajtottam a fejem, és elszégyelltem magam. Mindig is tudtam, semmi esélyem egy ilyen pasinál. Liam eltűnt valahol hátul. Mikor visszajött, egy összehajtott kis papírt csúsztatott nekem, hogy alig legyen észrevehető. Zavartan elvettem, és elolvastam.
"Egy ilyen szép lány, hogy szerethet, egy ilyen fiút mint én?"
Felnéztem rá, és zavartan kiabáltam.
- Tökéletes vagy! Nem értem, mi a gond! - elmosolyodott, és ismét hátra ment. Ezúttal alig észrevehetően elém ejtette a papírt. Benyúltam, és felvettem. Elolvastam.
"Ebben az esetben elmondom majd az összes titkom, miért nem vagyok tökéletes. Várj meg a koncert után a hátsó bejáratnál. ♥ "
A szívem száguldott és
meglepő módon már alig vártam, hogy vége legyen a koncertnek. Végül a tömeg
elindult a kijáratok fele. Olyan gyorsan ahogy csak tudtam kitolakodtam. Nem érdekelt,
hogy néha valakinek a lábára léptem, csak siettem ki. Megkerültem a stadiont,
és a hátsóbejárat mellett a falnak támaszkodtam. Vártam a világ legédesebb fiúját.
Fél órák-órák teltek el, de semmi. Liam nem jött. A torkom összeszűkült. Liam
felültetett. Elindultam a út fele, hogy fogok egy taxit. Ekkor egy kocsi
hangját hallottam, majd motozást, és beszélgetést. Megfordultam. Egy fekete
terepjáró állt a bejáratnál. Louis nevetett, megvárta míg beszáll Harry, majd valamit
mondott a kocsiban ülőknek, és ő is beült. Tudtam, hogy a tagok voltak bent.
Ijedten elkezdtem szaladni vissza, de késő volt az autó elment. Lassítva
megálltam. Kicsit túlszaladtam a bejáraton. Hogy lehetek ilyen idióta?! Ha egy
kicsit még várok...elszalasztottam életem nagy esélyét. Egy könnycsepp
végigfolyt az arcomon, és elindultam amerről futottam. Megtöröltem a szemem,
majd egy pillanatra a hátsóbejáratra tévedt a tekintetem. A kicsi lámpa
erőlködött, hogy égve maradjon, de már nagyon gyakran aludt ki pár pillanatra.
Aztán végképp kihunyt a fénye. Sötét lett az utcába. Kicsit megijedtem, de
továbbra is lassítva haladtam el az ajtó előtt, amit pár órája még annyira
szerettem volna látni. Ekkor megdörrent az ég, és elkezdett szakadni az eső.
Ezért utálom Londont. Ez az én formám. Felnéztem az égre, és mérgesen
dobbantottam egyet. Sietősre fogtam a tempót. Legalább senki nem látta a
könnyeim. Féltem egyedül ebben a sötét utcában, és még messze volt a vége.
Annyi rosszat lehet hallani, és ez megijesztett. Aztán a legnagyobb félelmem
beigazolódott. Két kar szorult a derekamon, és magához rántott. Megemelt, így a
lábammal az égben rugdostam. Vettem a levegőt, hogy kiabálok segítségért, de az
egyik kéz elengedett és a számra tapadt. Nem tudtam egy hangot sem kiadni.
Nagyon erős lehetett a támadóm, ha egy kézzel ugyanúgy tudott tartani a
levegőben. Hátrafele húzott, így ő is hátrált.
- Nyugalom Cica. Csak
szórakozunk. - suttogta egy érdes hang a fülembe. Még inkább megijedtem, és a
kezébe haraptam, hogy elengedjen. A férfi felüvöltött, és a földre ejtett.
Megfordultam, és ránéztem. A szívem a torkomban dobogott, és a szememből immár
kétségbeesett könnyek potyogtak. Egy középkorú kopasz férfi állt előttem kaján
vigyorral az arcán.
- Segítsen már valaki!
Segítség! - kiabáltam az éjszakába. A férfi felém jött, és rám vetette magát,
de én oldalra gurultam. Elkezdtem futni a másik irányba, az ajtó fele. Továbbra
is segítségért kiabáltam, de egy lelket sem láttam semerre. Lépteket hallottam
magam mögött. Nem néztem hátra, csak futottam. Elértem az ajtó mellé.
Dörömböltem keveset, és kiabáltam, majd feladtam. Tudtam, esélytelen, így
inkább menekültem. De hirtelen megint két kezet éreztem a derekamon.
- Elég volt Cica.
Megharaptál. Ezért büntetés jár. - mondta a férfi.
- Ne! Hagyjon békén! -
kiabáltam ismét.
Ekkor a férfi elejtett, és
térdre borult. Egy hangos nyögés szalad ki a száján, és arckifejezése fájdalmas
lett. A földre estem, és felnéztem. Egy alak állt a férfi mögött vasbottal a
kezében. A bántalmazóm a hátához kapott. Az alak gondolom ott ütötte meg.
- Takarodjon innen! -
üvöltötte a megmentőm. A férfi gyorsan felállt, és görnyedve elrohant. A pasi
hangja ismerős volt. Ránéztem. Gyorsan leguggolt hozzám.
- Jézusom. Jól vagy? -
kérdezte aggódóan. Liam volt az. Aprót bólintottam. Fel sem tudtam fogni mi
történt. Nem hallottam semmit csak Liam hangját, és a száguldó szívdobogásomat.
A levegőt úgy kapkodtam, mint még soha.
- Gyere!
Nyúlt a combom és a hátam
alá. Felemelt és bevitt az ajtón. A nyakába kapaszkodva hátranéztem a sötét
utcára. A férfinak már nyoma sem volt, mégis féltem, hogy ott figyel az egyik
kuka mögött. Liam bevitt az ajtón. Kellemes meleg fogadott, ami most nagyon jól
esett, hisz bőrig átáztam az esőben. De Liam is vizes volt. Bevitt egy ajtón,
majd lehelyezetett a kanapéra ülésbe. A tükör előtti asztalhoz ment, azután
visszatért egy üveg vízzel és egy pohárral. Öntött ki nekem, majd beleejtett
egy tablettát, ami azonnal elkezdett pezsegni.
- Idd meg! Segíteni fog. -
tartotta elém, miközben az asztal szélén ült velem szemben. Óvatosan elvettem
két kézzel. A kezem remegett, így a víz kis híján kilöttyent. Óvatosan
beleittam, és közben Liam-et figyeltem. Mosolyogva méregette a mozdulatom.
Aprókat kortyolgattam a vízbe, míg teljesen el nem fogyott. Eközben Liam a
kanapén lévő száraz pulcsiját a hátamra terítette. Kivette a kezemből az üres
poharat, és maga mellé tette az asztalra.
- Jobb már?
Aprót bólintottam.
- Elárulod a neved?
- [T/N] vagyok. - feleltem
halkan, remegő hangon.
- Nos [T/N], te tényleg
megvártál. Sajnálom, hogy ez történt. Jobb lett volna, ha nyugodt körülmények
között ismerkedünk meg. - nézett a szemembe. A csodás barna íriszei
elvarázsoltak. Úgy éreztem, biztonságban vagyok. Itt senki nem fog bántani.
- De én láttalak elmenni
titeket a kocsival. - hebegtem zavartan.
- Azok a srácok voltak. Én
itt maradtam, és készülődtem, hisz a legszebb lány várt rám, akit valaha is
láttam. - mosolygott. Elpirultam. Majd hozzátette nevetve. - De sajnos teljesen
eláztam.
- Azért a parfümöd még
érződik. - mosolyodtam el, és mélyet szippantottam a levegőből.
- Ezek szerint kicsit
nagyon is befújhattam magam. - nevetett. Elmosolyodtam.
- Nekem tetszik. És
kíváncsian várom azokat a titkokat, amiket említettél. - mosolyogtam, majd
felkötöttem a hajam a hajgumimmal, amit szerencsére mindig csuklómon hordok. Zavart, hogy vizes volt.
- Az első titkom, hogy a
mai koncerten egy lány teljesen megbabonázott. - hajolt közelebb, és
megcsókolt. A mézédes ajkai az enyémekhez értek, majd bebocsájtást követelve
hátra döntöttek. Liam felállt a asztaltól, és fölöttem tartotta magát.
Kinyitottam a szám, mire a csókunkba mosolygott, és a nyelve betört hozzám.
Őrült tempóban kutatta az én nyelvem, míg végül megtalálta azt, és vad táncba
kezdtek. Elkezdtem lehúzni róla a pólóját. Ennek hatására felbátorodott, és ő
is így tett az enyémmel. Kigomboltam a nadrágját, majd letoltam róla.
Felálltam, így őt is feltolva, és a nyakát kezdtem csókolgatni. Megfogta a
vállam, és eltolt magától.
- Most mentettelek meg,
hogy meg ne erőszakoljanak. Biztos le akarsz feküdni velem? - kérdezte aggódva.
- Igen. Meg akarom
hálálni. - feleltem határozottan.
- De nem csak ilyen módon
tudod. Ha nem akarod, ne folytassuk. Van más módja is a hálának. Például egy
szimpla köszönöm. - nézett a szemembe, de tekintete levándorolt a melleimre,
amit még elrejtett a melltartó. Elmosolyodtam, és hozzá hajoltam.
- De akarlak. - suttogtam
kacéran, majd megharaptam a fülcimpáját. Egy férfias morgás tört elő belőle,
ami beindított. De Liam nem hagyott cselekedni. Letolta rólam a gatyám, majd
kipattintotta a melltartóm. Rávetette magát a melleimre. Igazán jól csinálta a
dolgát. Nagyon tetszett. Oldat döntött a kanapéra, majd lekapta az alsóját, és
fölöttem tartotta magát.
- Szerintem hagyjuk a
finomkodást, térjünk egyből a lényegre. Mit szólsz? - húzta le a bugyim. A
szeme tele volt vággyal.
- Mi ez a hirtelen
sietség? - vigyorogtam. Egyáltalán nem volt ellenemre a kérése.
- A második titkom: Régen
voltam nővel utoljára. Csak azokkal fekszek le, akiket tényleg szeretek, és
ilyen már régen volt. - felelte. Elmosolyodtam. Ez azt jelenti, hogy engem
szeret. A nyakam kezdte csókolgatni, és pedig türelmetlenül a dereka köré
fontam a lábam jelezve, hogy tegye a dolgát. Elmosolyodott, majd lassan belém
hatolt. Nem ez volt az első alkalom, de mégis annyira fájt. Liam hatalmas volt.
Egy halk sikítás szaladt ki a számon, és a hátába karmoltam. Liam ennek
hallatán megállt, és ijedten rám kapta a tekintetét. Nem akart fájdalmat
okozni.
- Abba ne hagyd! -
feleltem, mire elmosolyodott, és teljes hosszát belém nyomta, ami nagyon nem
volt kicsi. Hagyott egy kisidőt, míg megszokom a méretét, majd őrült tempóban
tolni kezdett. Hangosan felnyögtem, és a nyakába haraptam. Ennek hatására
felszisszent, és még gyorsabbra kapcsolt. A hátát karmolásztam, és elég gyakran
hagyták el a szám kéjes nyögések. Közben a nyakam kezdte el csókolgatni.
Éreztem, hogy nem vagyok messze, ezért a hátára fordítottam, és ráültem. A
egyik kezével a melleimet masszírozta míg a másikkal a csiklóm izgatta. Egyre
lassultam, mivel kezdett elfogyni az erőm. Ennek láttán megemelt a csípőmnél,
és ő kezdett lökni ismét csak őrült tempóban. A tökéletes, izmos mellkasán
támaszkodtam, és hangosakat nyögtem, de ő is.
- Liam....mindjárt. -
lihegtem két nyögés közbe.
- Tartsd még egy kicsit
Baby. - kérte, és még inkább rákapcsolt. Hangos nyögés szaladt ki a számon.
Egyre nehezebb volt tartani magam, de ekkor Liam megszólalt.
- Most Baby.
Elengedtem magam és ő is.
Elöntött a melegség. Kihúzta magát belőlem, én pedig kifulladva a mellkasára
borultam. Átölelt és magához szorított.
- Most már soha nem
engedlek ki a karjaim közül. - nyomott egy puszit a homlokomra.
- Az jó, mert nagyon félek
kimenni ebből a szobából. - suttogtam.
- Nem hagyom, hogy bárki
is bántson. Soha többé.
Lyukasóra (Harry &
Louis)
11.-es voltam a gimnázium
emeltangolos osztályába. A legtöbben az osztályban a németet választották a
második nyelvnek az angol mellett, de én és még hárman a francia mellett
döntöttünk. Sajnos csak 4-en voltunk, ezért általában a mi franciaóránk a nap
végén volt, mikor a többiek hazamehettek, a nemét pedig délelőtt, így volt
egy-egy lyukasórám minden nap. Aztán a 11. második félévében megkavarták a
dolgokat. Heti 3 németet vezettek be, ráadásul kettőt egy nap, így az órarendem
úgy nézett ki kedden, hogy: Matek, Angol, Német, Irodalom, Német....stb. Az túl
bonyolult lett volna, ha úgy csinálják meg, hogy egymás után legyen a két lyukasóra...na
mindegy. Szóval általában 4-en szoktunk ülni lyukasórán a könyvtárban, de most
csak hárman voltunk, mivel a másik lány hiányzott. Nos... minden osztályba kell
egy louser....ő volt az. A lány mindig külön ült tőlünk és tanult. De őszintén,
soha nem foglalkoztunk vele. Tudom, hogy ez gonoszság, de ő zárkózott el
ennyire. Szóval végképp egyedül maradtam a suli két legdögösebb srácával, akik
nem mellesleg legjobb haverok is voltak: Harry és Louis. 9. óta ábrándozom
róluk, de a barátságnál többet nem értem el, és belenyugodtam. A lyukasóránk
úgy indult, mint mindig. Bekopogtunk, köszöntünk a könyvtáros nőnek, majd bementünk a polcok
közé a törzsasztalunkhoz, és baromkodtunk. Ez alatt beszélgetést értek, amik
között mindig helyet kaptak a beszólások egymás felé. Aztán egyszer odaszólt
nekünk a könyvtáros két polc között.
- Gyerekek, el kell
mennem. Lehetséges nem érek vissza az óra végére, de menjetek el nyugodtan. De
addig is vigyázzatok a könyvtárra! - kérte, mivel általában szólni kellett
neki, ha lelépünk. Bólintottunk, majd kiment.
- Szerintetek megvan itt a
Vörös és Fekete? - álltam fel. Ezt kaptuk kötelező olvasmánynak irodalomra, és
már most el akartam kezdeni, hogy ne az utolsó pillanatra maradjon. Ahhoz a
polchoz sétáltam, ahol reméltem a könyv helyét és szétnéztem.
- Szerintem az a piros az
ott legalul. - hallottam magam mögül Harry hangját.
Lehajoltam,hogy
megvizsgáljam a legalsó sort. Egy piros könyv sem volt ott.
- Harry itt nin... -
akartam szólni neki még mindig a legalsó polcot méregetve, de ekkor egy kéz
simított végig a gerincemen, és egy ágyék simult a fenekemhez. Kirázott a
hideg. Ekkor leesett, miért kellett nekem a legalsó polcot néznem. Egyből
felegyenesedtem, és megfordultam. Harry arcával találtam szembe magam.
- Gonosz vagy Göndörk... -
akartam leoltani, de ekkor megcsókolt.
Olyan régóta vártam már
erre, és most végre megtörtént. A nyelveink táncolni kezdtek. Harry magához
rántott, és a derekamnál húzott egyre csak közelebb, pedig már egy hajszál sem
fért volna el köztünk. Őrült módon kebeleztük be egymás ajkát. Harry olyan vadul
csókolt. Nagyon tetszett. Ekkor ismét egy ágyékot éreztem a fenekemnél, és
valaki csókolgatni kezdte a nyakam. A homlokom ráncba szaladt. Ez nem lehetett
Harry, hisz ő előttem állt. "Louis!" esett le. Persze, hogy ő volt
az. A srácok édesen kényeztettek, majd Louis keze bevándorolt a fölsőm alá, de
itt nem állt meg. Még a melltartóm alá is behatolt, és két anyagon át
masszírozta a melleimet. A szemem kipattant a csók közben, és kibújtam közülük.
- Te meg mit csináltok? -
húztam le a fölsőm, ami Louis kezétől sikeresen felcsúszott, majd a melltartóm
kezdem igazgatni az anyagon át.
- Élvezzük a lyukasórát. -
felelte vággyal telve Louis, és elindultak felém.
- Fölösleges volt
megigazítani a melltartód. - mondta kaján vigyorral Harry.
Istenem ezek...ki sem
bírom mondani. Éppen tiltakozni akartam, de ismét egy ajak ért a számhoz. Csak
ezúttal Louis-é. Teljesen máshogy csókolt, mint Harry. Több vággyal és
szenvedéllyel csinálta, és ez nagyon tetszett. Ezúttal Harry csókolgatta a
nyakam, közben lehúzta rólam a fölsőm. Ajkaink egy pillanatra szétváltak, majd
ismét egymásra találtak. Megremegtem, attól ami következni fog. Ezt
valószínűleg Louis is észrevette, mivel eltávolodott, és a fülemhez hajolt.
- Ne aggódj. Élvezni
fogod.
A meleg lehelete
megcsapott, és kirázott a hideg. De most érezték mindketten, hogy jó
értelemben. Lekaptam Louis-ról a pólóját, majd egy gyors mozdulattal
kikapcsoltam az övét. Így már könnyen lecsúszott róla a nadrágja. Láttam, hogy
a férfiassága szépen növekszik alsógatyán át, és igencsak hatalmas. A nyakához
hajoltam, és éppen megpusziltam volna, de ekkor Louis hirtelen megfordított a
mögöttem álló Harry-hez, aki mind idáig szorgalmasan halmozott el puszikkal.
Tudtam, hogy most ő következik. Vele is hasonlóképp cselekedtem. Aztán mikor
végeztem, Harry foggal lehúzta a melltartópántom, majd Louis kipattintotta
hátul. Mintha olvastak volna egymás
fejében. Annyira egyszerre csináltak mindent. Mindig tudták, mit fog tenni a
másik. Nagyon tetszett. De valami felötlött bennem. Egy gondolat, ami nem
hagyott nyugodni. Ami megmagyarázott volna mindent. Ami, ha igaz, nagyon
megbántott volna. Kibújtam közülük, és üveges tekintettel néztem rájuk.
Végigmértek, hisz már csak egy bugyi volt rajtam. De rajtuk is csak egy boxer
volt, ami viszont nagyon beindított. De tartottam magam.
- Hányszor csináltátok már
ezt? Hány lány szenvedett már köztetek? - kérdeztem ingerülten.
- Ez hogy jutott eszedbe
Cica? - jött közelebb Louis.
- Annyira egyszerre
csináltok mindent. Tudjátok, mi miután jön. Mintha már több ezerszer tettétek
volna. Nincs igazam? Én csak egy újabb trófea vagyok a Larry kalandok során? -
emeltem fel a hangom. Még szerencse, hogy üres volt a könyvtár, ráadásul egy
külön kis épületbe volt. Senki nem hallott.
- Baby ne viccelj! - jött
közelebb Harry, majd a mellem kezdte masszírozni. Be kall valljam, nagyon
élveztem, de volt bennem annyi lélekjelenlét, hogy ellent tudjak állni.
- Harry menj innen. Hagyjatok békén. Azt
hittem, ti ketten édesek lesztek velem, de engem megint csak átbasztak a pasik.
- közbe már felkaptam a farmerem. Gyorsan felvettem a melltartóm és a pólóm, és
a cuccommal együtt kirohantam a könyvtárból. Kint borzalmas idő volt, pedig már
tavasz közepén jártunk. Ekkor megszólalt a jelzőcsengő. Elindultam a termünk
fele. Mire odaértem, ki is csengettek. A tanár mérgesen kiviharzott tőlünk. Nem
értem, miért mérgelik fel magukat mindig a tanárok, hisz 3 év alatt már
megszokhatták volna, hogy mi vagyunk minden idők legrosszabb osztálya. De azért
a szívük mélyén mi voltunk a kedvencek, hisz az átlagcsúcsokat a kezünkben
tartottuk. Bementem, és leültem a helyemre. Itt jött a legrosszabb rész ugyanis a két srác is bejött, és leültek
elém, hisz ott volt a helyük...sajnos. Én csak a könyvemet bújtam, és
megpróbáltam átnézni az irodalmat. De nem hagyták. Harry felült a pad tetejére,
Louis pedig mellém huppant a székre.
- Cica sajnáljuk. Te nem
trófea vagy. Tényleg teljes szívemből kívánlak. - suttogta a fülembe Louis.
- És én is. - hajolt le
Harry is.
- Srácok, át szeretném
nézni az irodalmat. - hajoltam jobban a könyv felé.
Sóhajtva visszaültek a
helyükre. Azt hitték nem hallom, de nagyon is értettem minden szavukat, amit
suttogtak egymásnak.
- Ott hagyott minket felizgulva.
Ez nem fair. - suttogta a Göndörke. Elmosolyodtam. Ez tipikusan rá vall.
- Haver, hagyjuk. Nem
akarja. - húzta el a száját Louis. Magamban nagyon sóhajtottam. Olyan édesek
voltak.
- De én nagyon is akarom
őt.
- Az a gond, hogy én is.
Ez szívás. - fordult előre Louis.
Bejött a tanárnő. Az óra
unalmasan telt. Másra sem tudtam gondolni, csak erre a két szívdöglesztő srácra
előttem. Még szünetben leléptem a könyvtárba egyedül. Sajnos meg van szabva,
hogy oda kell mennünk, mert egyszer leoltott minket az igazgató, hogy a
folyosón túl hangosak vagyunk. Szóval ott kellett ülnünk. Leültem egy
asztalhoz, ami a könyvtár másik felében volt, mint a törzshelyünk. A könyvtáros
még mindig nem ért vissza. Csúcs. Előkaptam a telefonomat, és zenét hallgattam.
Közben Twittereztem. Aztán egy kéz kikapta a fülemből a fülest és a kezemből a
telefont, majd felültetett az asztalra. Két édes szempár nézett rám vággyal
telve. Elnevettem magam, majd magamhoz húztam Louis-t, hogy megcsókoljam,
miközben Harry-ről szedtem le a fölsőt. Nem érdekelt, minek szánnak, de nagyon
akartam őket. Louis a csókunkba mosolygott, míg Harry csak nevetett. Kis idő
után ott folytattuk, ahol egy órája abba hagytuk. De hirtelen a srácok durvák
lettek. Harry a mellemmel kezdet játszani, ami azt váltotta ki előlem, hogy a
fejem hátraszegve élveztem. Nagyon vadul bánt velem, ami tetszett. Louis
oldalra tolta, de attól ő még nem hagyta abba. Lou elém jött, és széttárta a
lábaim az asztalon. Forró csókokkal hintette be a combom belsejét, ami szépen lassan
kikészített. Majd a kezét végighúzta a szeméremdombomon, és lehúzta a bugyim.
Nyelvvel kezdett kielégíteni. Eközben megszabadítottam Harry-t az alsójától, és
az ágaskodó férfiasságát kezdtem kielégíteni kézzel.
- Nem-nem Baby. - fogta
meg a kezem. - Büntetés jár, amiért itt hagytál minket. Nem volt szép. De
fizetni fogsz rendesen!
- Húúh. Nagyon félek. -
nevettem.
- Ajánlom is. - nézett fel
Louis, majd megfordított, hogy az asztalon térdeltem. Terpeszbe húzta a lábaim,
azután az asztal azon végére ment, ahol a fejem volt. Harry került mögém. Fél
kézzel letoltam Louis-ról az alsógatyát, majd egyből a számba vettem
férfiasságát. Aztán Harry minden figyelmeztetés nélkül belém hatolt két ujjal.
Hangosat nyögtem Louis péniszére, majd folytattam a munkát. Majd Göndörke
mögöttem még egy ujjal belém hatolt, és pumpálni kezdett, közben másik kezével
a csiklóm izgatta. Egyre gyakrabban nyögtem, így a szám helyett kézzel
folytattam Louis-t. Majd éreztem, hogy mindjárt elélvezek, ami meg is történt.
Harry nyelvét éreztem magamon, ami elégedetten ficánkolt lent mindenfele. Ismét
bekaptam Louis péniszét, aki pár mozdulat után a számba élvezett. Lenyeltem,
majd a hátamra fordítottak. Harry belém hatolt, amitől az én számon egy halk
sikoly szalad ki. Istenem, hatalmas volt. Teljes erejéből lökni kezdett, amitől
az asztal is kicsit mozgott. Egyből érintette a g-pontomat. Közben Louis a
melleimmel játszott, és puszikkal hintette be az egész testem. Aztán egyszer
éreztem, hogy elönt a melegség. Harry belém élvezett. Louis odahúzott egy
széket, majd leült, és az ölébe húzott. Már kevés erőm volt, így a nyakába
borultam, és hagytam, hogy azt tegyen velem, amit csak akar. Ráültetett
hatalmas férfiasságára. Azt hittem, már nem lesz új Harry után, de ismét
felkiáltottam a fájdalomtól. Hagyott egy kis időt, majd megemelte a csípőm, és
lökni kezdett. A kezeim mellkasára helyeztem, és a nyakát szívogattam. Ettől
még inkább beindult, és kínzóan erőseket lökött rajtam. Közben Harry hátulról a
fenekembe markolt, és kérdőn rám nézett.
- Harry ne. - néztem rá
ijedten.
- Tudod, hogy büntetés
jár. - felelte gonoszul. Ijedten próbáltam hátra fordulni, de Louis szorította
a csípőm. Harry elmosolyodott. - Nem teszek olyat, amit nem akarsz Baby. -
lehajolt, és nyomott egy puszit a fenekemre, majd cirógatni kezdte a hátam. Kis
időre rá Louis-ból egy férfias nyögés szaladt, ki és elélvezet. Ennek hatására
engem is elöntött a melegség. Pihegtünk pár percet, majd Harry leemelt
haverjáról, és lábra állított. Louis is elállt. A lábam remegett. Még
szerencse, hogy mindketten tartottak.
- Ugye, hogy nem bántad
meg?! - nézett a szemembe Louis.
- Nem.
- Holnap is lesz
lyukasóra. - vigyorgott gonoszul Harry.
Mikre képes egy jó főnök?!
(Niall)
Ezen a nyáron a Nando's-ba
dolgoztam, mint kisegítő. Apám ismerte a főnököt, így felvettek csak három
hónapra. Aztán nyár közepén elterjedt a hír, hogy új főnököt kaptunk, mivel a
régi eladta az éttermet. Féltem, hogy így ki fognak rúgni, ezért még
keményebben dolgoztam, mint eddig.
- [T/N], ez a zugba megy.
- tettek elém a konyhából egy adag csirkét.
Felkaptam, és elindulta. A
zug az étterem legtávolabbi részében volt, és úgy volt kialakítva, hogy ne
lehessen belátni sehonnan. Ide szoktak ülni, akik romantikázni akarnak, vagy
híresek. Mindig szívesen hoztam ide rendelést. Ez alkalommal is alig vártam,
hogy meglássam ki ül bent. Hátha valami nagy sztár. Bekanyarodtam tálcával a
kezemben, és legnagyobb meglepetésemre Niall Horan-nal találtam szembe magam.
Istenem, milyen jól néz ki. Az egyetlen bökkenő, hogy mivel alkalmazott vagyok,
nem kérhetek tőle se képet, se autógrammot. Kicsit meglepetten végigmért.
- Itt a rendelése. -
tettem le elé. Még jobban végigbámult, ahogy lehajoltam mellette. Jól esett.
Éreztem, ahogy egyre jobban elpirulok, így nem is néztem rá többet.
- Jó étvágyat! -
mosolyogtam anélkül hogy a szemébe néztem volna.
Megfordultam, hogy
elmegyek, de egy kéz megragadta a karom, és maga felé rántott. Az immár álló
Niall-lel találtam szembe magam. Ijesztően közel kerültem hozzá, hála a
karjának az oldalamon. Oldalra kaptam a fejem. Nem bírtam a szemébe nézni. Hisz
ő egy világsztár, én meg egy pincérlány vagyok. Szégyelltem magam.
- Miért nem nézel a
szemembe? - kérdezte. Nem tudtam rá mit felelni. Csak kapkodtam a levegőt. -
Nézz már rám. Kérlek! - fordította maga felé a fejem. Kénytelen voltam a
szemébe nézni. Rabul ejtettek a kék íriszek. A szívem hatalmasat dobbant, majd
őrülten száguldani kezdett. Elmosolyodott, és ő is megvizsgálta a szemem. - Hűh,
de szép. - mondta egyszer halkan. Éreztem, amint megint elpirulok. Nem akartam,
hogy ezt Niall is észre vegye, így megfordultam és elmentem.
- Bocsi, de dolgoznom
kell.
Eltelt körülbelül fél óra.
Már el is felejtettem, hogy mi történt velem a zugban. Teljesen kiment a
fejemből, hogy Niall Horan ott ül ebben a nagy hajtásban. Aztán egyszer az
egyik pincérlány hozzám jött.
- [T/N] nézd már meg a
vendéget a zugban. Már régóta ott ül.
Sóhajtva elindultam. Az
egyik részem nem akart találkozni Niall-lel, míg a másik rávetette volna magát.
Bekanyarodtam az oszlop mögé, és megláttam a fiút az asztalnál. Éppen
telefonozott. Rám kapta azokat a csodás kék íriszeket, és elmosolyodott.
- Elvihetem a tányért? -
hajolta oda. Már éppen fogtam volna meg, de megszólalt.
- Nem. - zavartan rákaptam
a tekintetem. - Ha elviszed, te is elmész. Még a neved sem tudom.
- [T/N] vagyok. Akkor itt
hagyom. - rántottam meg a vállam, és elindultam volna vissza.
- Te is maradj itt [T/N]!
Ezúttal a derekam kapta
el, és magához rántott. Hozzá simultam. Zavartan a szemébe néztem.
Elmosolyodott, és megcsókolt. A mézédes ajkai az enyémhez értek.
Szétfeszítették azt, és behatoltak a számba. Az arcához kaptam. Ennek hatására
felbátorodott, és a fenekembe markolt. Annál fogva húzott közelebb magához. A
homlokom ráncba szaladt, és elfordítottam a fejem. Eltávolodtam. Értetlen
nézett rám. Gondolom még nem sok visszautasítást kapott.
- Niall, ez a munkahelyem.
Ki is rúghatnak. - ejtettem le a kezem. Pedig nagyon is akartam őt. Istenem, de
még mennyire, hogy akartam.
- Nem fognak kirúgni. Te
is vágysz erre, nem? - kérdezte mosolyogva. Aprót bólintottam. - Akkor gyere! -
megfogta a karom, és áthúzott a zuggal szemben lévő szobába. Az ajtón nem volt
felirat, de én ide még soha nem mentem be. Bent egy íróasztal volt három
székkel.
- Niall, ez a főnök
irodája. Te nem vagy normális. Én leléptem. - indultam el az ajtó fele.
- Miért, nem tetszik az
ízlésem? - kérdezte nevetve.
- Ezt meg hogy érted?
- Szerintem egész jól
sikerült berendezni. Neked nem tetszik? - nézett végig a szobán.
- Te...te vagy az új
főnök? - kerekedett ki a szemem.
- Régi vágyam volt egy
Nando's. - nevetett, majd magához rántott.
Vadul csókolni kezdett.
Ledobta rólam a kötényem, én pedig lehúztam a felsőjét. Ő is így tett az
enyémmel. Kigombolta a nadrágom, és letolta rólam. Kipattintotta hátul a
melltartóm, én pedig oldalra dobtam. Ez nem volt fair. Ő még félig felöltözve
áll előttem, én pedig már csak bugyiba. A kezembe vettem az irányítást.
Lehúztam a nadrágját, és letérdeltem elé. Az egyre csak növekvő férfiassága már
alig várta, hogy kibújhasson az alsójából. Én pedig örömmel teljesítettem a
kívánságát. Letoltam a boxerét, és a kezembe vettem méretes péniszét. Minden
előjáték nélkül egyből bekaptam, de sajnos nem ment az egész. Ha még a számba
sem tudom bepréselni, mi lesz, ha bennem fog járni?! Ez a gondolat kicsit
megijesztett. Éppen mikor ismét bekaptam volna, Niall figyelmeztetés nélkül
előre nyomta a csípőjét. Így a teljes hossza a számba került. Kicsit fulladozni
kezdtem, de rájöttem; nem volt vészes. Ezután már az egész méretét
kényeztettem, miközben ő az arcomból simított ki pár hajtincset, és a fülem
mögé tűrte őket. Nem kellett sok idő,
Niall a számba élvezett. Lenyeltem, majd felrántott magához. Szenvedélyes
csókcsatába kezdtünk, de ő ezt megunta. Felfektetett a még üres íróasztalára.
Lehúzta rólam a bugyit, és apró csókokkal hintette be a belső combomat. Lassan,
kínzóan haladt befelé. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire elérte a csiklómat.
Ahogy hozzáért forró nyelvével, megremegtem, és egy halk nyögés szaladt ki a
számon. Niall elmosolyodott, így forró lehelete érintette a bejáratomat. Ismét
felnyögtem, így belém dugta egyből két ujját. A hátam ijedten feszült meg, és
nyögdécselve próbáltam kipréselni a számon a szavakat.
- Niall, ne!...Én nem
az....ujjaidat akarom...magamban tudni.
- Hát akkor mit? - hajolt
fel a fülemhez, de nem hagyta abba kényeztetésem, ami nekem inkább már kínzás
volt.
- Téged. - feleltem.
- Most is én vagyok
benned. - játszott velem.
Felmérgeltem magam.
Gondoltam, ha ő játszik velem, hát én is. Megfogtam immáron újra meredező
férfiasságát, és lassan verni kezdtem neki. Lepetten felnyögött, melynek
hatására széles, gonosz vigyor terült szét az arcomon.
- Oké, elengedlek, ha te
is. - mondta, és kihúzta az ujjait belőlem. Ennek hatására én is elengedtem
férfiasságát. Niall végighúzta a kezét a hasamon, a melleim között, végül
lágyan megsimította az arcom. Beleremegtem, és mosolyogva figyeltem a csodás
kék szemeit. Csillogó szemmel követte a kezeit, végig a testemen. Hirtelen erősen
belemarkolt a hajamba, és ezzel egyidejűleg belém nyomta magát. Egy
visszafogott, viszonylag halk sikítás szaladt ki a számon. Niall hirtelen
vadsága egyben tetszett, de mégis fájdalmas volt tekintve a hatalmas méretét. Megcsókolt,
és közben lassan mozogni kezdett bennem. Éreztem, hogy figyel rám, és gyengéden
bánt velem. Ezért vagyon hálás voltam, és még jobban beleszerettem. Fokozatosan
gyorsított, amely mindkettőnket egyre közelebb vitt a csúcshoz.
- Mindjárt... - lihegtem.
- Várj! - felelte, és
fokozta a tempót, ha ez egyáltalán még lehetséges volt.
Minden tolásnál érintette
a g-pontomat, amely már teljesen kikészített. Kínomban, hogy még mindig nem
engedhetem el magam, nyakába haraptam. Ennek hatására egy nagyon erőset, és
mélyet lökött rajtam, majd belém élvezett egy férfias nyögés kíséretében. Végre
én is elengedhettem magam, és szinte egyszerre elmentünk. Pihegve borult rám,
és pedig a hajába túrtam, és az ujjaim közé szorítottam szőke tincseit.
- Imádlak. - lihegte
halkan.
- Én is. Azt hiszem ez
lett az álommunkám. - nevettem halkan.
- Mikre képes egy jó
főnök?! - nevetett velem.
Angel or Devil? (Zayn)
Unalmas hétfői nap volt.
Már most nagyon elegem volt a gimiből. Még szinte semmit nem csináltunk. Még
mondhatni, nyár volt. 12-es voltam, és már nagyon éreztem, hogy ez az utolsó
évem. Hétfőn első óránk ofö volt, hogy meg tudjuk beszélni az aktuális
dolgokat. Volt az osztályban két hihetetlenül tuti pasi, akik hatalmas
bejkeverők. Mindig valami hülyeséget csinálnak, de egyben a legjobb arcok.
Mindig viccelnek, és persze szívdöglesztően néznek ki. Zayn és Josh volt a
nevük. Külön-külön sem semmik, de ha együtt vannak elszabadul a pokol. Az ofö
ezt megunta, mikor már minden tanár rájuk panaszkodott. Gondolta, egy ültetés
jót tenne. Josh jobbra került a legelső padba, míg Zayn balra a leghátsóba,
éppen mellém. Az ofö azt akarta, hogy minél messzebb legyenek egymástól, és ezt
meg is oldotta. Lepetten figyeltem, ahogy Zayn leül mellém, és aprót köszön
édes mosollyal az arcán. Olyan helyes, hogy az már szinte fájt. Ezután biológia
következett. Bejött a tanár, és legnagyobb meglepetésünkre egy szexuális
felvilágosítást kaptunk. Könyörgöm 12.-esek vagyunk. A tanár csak beszélt és
beszélt, nekem pedig egyre gyorsabban és gyorsabban vert a szívem.
Türelmetlenül fészkelődtem a széken, és gyorsabban kapkodtam a levegőt. Egyszer
egy kéz siklott végig a combomon, és a belsejét kezdte simogatni a szoknya
alatt. Zavartan Zayn-re kaptam a tekintetem.
- Nekem is elegem van már
ebből, de még egy kicsit bírjuk ki. - suttogta a fülembe szívdöglesztő reszelős
hangon. A lehelete csiklandozta a fülem, amitől már most majdnem elmentem.
Eltávolodott, és perverz vigyor jelent meg az arcán. Zayn feljebb vezette a
kezét a combomon, és bugyin keresztül kezdte el izgatni a csiklóm. A levegő egy
hang nélküli, majdnem nyögés formájában szaladt ki a számon. Zayn ennek láttán
elmosolyodott, és tovább folytatta, amit elkezdett. Feljebb csúsztam a széken,
hogy ne férjen a csiklómhoz, de megoldotta, és tovább folytatta. Szűkölködve
csúszkáltam a széken, Zayn pedig látszólag nagyon élvezte a szenvedésem. Ezt
meguntam, és ha már nem tudtam elmenekülni előle, gondoltam, és is játszok vele
kicsit. A füléhez hajoltam, és kacéran belesuttogtam.
- El sem hiszed, mennyire
szeretném, ha nem csak az ujjad lenne ott lent. Szeretném a kezemben tartani a
férfiasságodat, és addig kényeztetni, míg el nem élvezel. Apró csókokkal
hinteném be a tested, míg meg nem unod a kényeztetést, és durván belém nem
hatolsz. Azt akarom, hogy addig tolj, míg már csak vergődni tudok alattad a
nevedet nyögve. - mélyen magába szívta a levegőt, és ahogy lenéztem, láttam, a
fekete farmere kezdett eléggé szűkös lenni. Az ajkába harapott, és esedezve
nézett végig rajtam. Már nagyon kívántuk egymást. Lassított az ujjai mozgásán,
majd végleg kihúzta a kezét a lábam közül. Megkönnyebbülve kifújtam a levegőt.
- Milyen óra lesz? -
suttogta a fülembe, miközben a kezét az ingem alá csúsztatta, és a gerincem
vonalát kezdte cirógatni a hátam alján.
- Nekem lyukas, neked
latin. - hebegtem hang híján.
- Mondjuk, hogy nekem is
lyukas. - mosolygott szívdöglesztően.
Zayn hihetetlenül lógós
volt Josh-sal együtt. Tavaly is majdnem kicsapták őket a sok hiányzásért, de
egy orvosi igazolás elintézett mindent, amit nem tudom, honnan szereztek be.
Idén is hiányoztak már két óráról. Ha jól tudom, ilyenkor cigiznek és hülyülnek
a sulival szemben lévő parkban. Nem szerettem a lógást, de most az egyszer
elnéztem Zayn-nek.
Hihetetlen kínokat éltünk
át, míg végre megszólalt a három csengő, ami azt jelezte; 5 perc és
szabadulunk. Zayn kaján vigyorral mosolygott rám, én pedig férfiasságához
nyúltam. Ideje, hogy ő is szenvedjen kicsit. A levegő, amit beszívott hangosan
megakadt, majd légzése szaggatottá vált. Kicsit tűrte, de hamar elkapta a
kezem. Erősen szorította a csuklóm, és komolyan nézett a szemembe. Tekintete
esedezve a dekoltázsomra tévedt. Ennek láttán elmosolyodtam, és az ajakamba
haraptam. Végre megszólalt a csengő. Zayn meg sem várta az elköszönést,
felpattant, kézen ragadott, és még a tanár előtt kihúzott a teremből. Nem
kérdeztem, hova megyünk, csak követtem. Kihúzott az udvarra, egyenesen a
szemben lévő épületbe. Itt volt a tornaterem, és az informatika termek. Zayn
behúzott egy ajtón. 4 éve járok ebbe a
suliba, de még soha nem voltam abba a szobába, és azt sem tudtam, mi van benne.
Nem volt ablak, mégis kellemes félhomály uralkodott. A szertárba érkeztünk.
Zayn bezárta az ajtót, és egyből nekem esett. Vadul csókolt, miközben az ingem
tépte le rólam. Én is így tettem a pólójával. Letolta a szoknyámat, én pedig
kiléptem belőle. Letérdeltem elé, és lassan lehúztam a nadrágját ügyelve rá,
hogy minél többször érjek férfiasságához. Szaporán vette a levegőt. Foggal
húztam le róla az alsóját, és kézzel kezdtem kényeztetni. Lehunyta a szemét,
hátraszegte a fejét. Gondoltam, most nem figyel, így meglepem. Minden előzetes
nélkül hirtelen teljes méretét bekaptam, és gyorsan szopni kezdtem. Egy
meglepett nyögés szaladt ki a száján, ami engem mégjobban ösztönzött. A
tarkómhoz nyúlt, és magának kezdte diktálni a tempót. Gondoltam, nehogy már
ennyire irányítson, így néha súroltam a fogammal, ami még nagyobb élvezetet
jelentett neki. Nem kellett sok idő, és a számba élvezett, amit undorodva
ugyan, de lenyeltem. Felhúzott magához, majd hátralökött. Az egymásra pakolt,
kék matracok port árasztottak magukból, ahogy landoltam rajtuk. Felém mászott,
és erősen megcsókolt. Sürgetve az ajkába haraptam. Vette a célzást, és gonosz
vigyorral az arcán csókolgatta a nyakam, miközben kipattintotta a melltartóm
pántját. Rátért a melleimre. Szívta, nyalogatta, harapdálta őket, melyek
belőlem halk nyögéséket váltottak ki. Végül elindult lefele, és kínzóan lassan
húzta le rólam a bugyit. Csókokkal hintette be a szeméremdombomat, majd végre
elérkezett a csiklómhoz, melyet azonnal meghúzott a fogával. Ismét egy nyögés
hagyta el a szám. Zayn keményen dolgozott rajtam, amit én nagyon díjaztam.
Hirtelen abba hagyta csiklóm kényeztetését, és lejjebb vándorolt. Egy halk
sikoly szaladt ki a számon, mikor hirtelen a nyelvét kezdte bennem ki-be
járatni. Azt hittem ott helybe meghalok. Nem kellett sok idő, és elélveztem.
Zayn nagyon értetette a dolgát. Felcsúszott hozzám, és megcsókolt. A nyelveink
vadul táncoltak, de egyszer Zayn erősen belém tolta magát. A csókunkba
sikítottam a fájdalomtól. Ekkorával még soha nem volt dolgom, pedig már nem
voltam szűz. Zayn hatalmas volt.
- Sajnálom. Sajnálom. -
hintette be engesztelő puszikkal a nyakam, és megállt. Tövig bennem volt, én
pedig elnevettem magam.
- Most így leszünk egész
lyukasórába, vagy csinálsz is valamit?
Lepetten rám kapta a
tekintetét, majd édes vigyorral az arcán tolni kezdett. A hátát karmolásztam,
ami látszólag beindította. Minden egyes karmolásomra erősebbet tolt rajtam a
fájdalomtól, de nem zavarta. Biztos voltam benne, hogy Zayn háta tiszta vörös
lesz, de ez most egyikünket sem érdekelte. Hirtelen felkapott a matractól
anélkül, hogy kicsúszott volna belőlem. A lábaim dereka köré fontam, és a
nyakába kapaszkodtam, míg ő a fenekemnél tartott. Őrült tempóban kezdett tolni,
mivel már egyikünknek sem volt sok hátra, bár ezt nem mondtuk. Szinte olvastunk
egymás gondolataiba. Zayn tudta, hogy csak miatta tartom még magam, ami már
igencsak nehezemre esett.
- Most Baby. - mondta, és
egy férfias nyögés kíséretében belém élvezett. Nekem sem kellett több, én is
elmentem. Letett a földre, és erősen tartott, nehogy összeesek. Neki is
remegett a lába, de miattam tartotta magát. Izzadtságtól nedves bőrünkre kevés
por ráragadt, de nem érdekelt. Elvesztem a szemében. Soha nem gondoltam volna,
hogy egyszer egy ilyen rosszfiúba fogok beleszeretni, mint Zayn, de azt sem
feltételeztem volna, hogy ilyen gyengéd, és édes tud lenni, mint velem volt az
imént.
- Régóta erre vártam. -
suttogta halkan. Hallottam, hogy alig van hangja. Ő is a felhők fölött
szárnyalt velem együtt.
- Komolyan? - lepődtem
meg.
- Persze. Csak mer nem
vagyok egy szent, még én is lehetek szerelmes. - nevetett kellemes fáradtsággal
az arcán.
- Te...te belém vagy
szerelmes? - hebegtem halkan.
- Igen. Tudom, hogy nem
vagyok angyal, és nem is leszek soha, de végre megtaláltam azt a lányt, akinek
az ártatlansága mellett legalább kicsit jónak érezhetem magam. - pirult el, és
nézett komolyan a szemembe. A szívem egy pillanatra kihagyott, majd vadul
kezdett verni. Csak vigyorogni, és bólogatni tudtam, majd a nyakába ugrottam,
és megcsókoltam.
SZERETKEZÉS a Balatonban
(Zayn)
Az első este volt a
szokásos évi táborban azzal a különbséggel, hogy én már nem vagyok ennek a
sulinak a tanulója. A két legjobb barátnőmmel csak visszajöttünk, mivel tavaly
végeztünk a gimibe. Tudtuk, milyen király hangulata van mindig ezeknek a
táboroknak, mivel 9. óta minden évben eljöttünk. Szerencsére a tanárok is
szerettek és szívesen láttak minket, de ennek az volt a hátránya, hogy tőlünk
vártak némi segítséget is a gimisekkel. Bár ez minket nem nagyon zavart, és nem
is volt nagyon komoly feladatunk. A mai program csak napozás volt a parton, így
kipihenten és fitten értünk be este a szobánkba. Aztán jött az első vacsora.
Bementünk az ebédlőbe, a házunkkal szemben. A tanárok úgy gondolták az ilyen
"ifi vezetőket", mint mi egy asztalhoz ültetik. Még csatlakozott
hozzánk négy pasi. hármójukat ismertem, mivel volt osztálytársaink voltak a
csajokkal. Tudtuk, hogy Dave az igazgató fia, de ennek ellenére nem látszott
rajta. Hihetetlen nagy bajkeverő volt, de azt soha nem mondta, hogy van egy 2
évvel idősebb irtó dögös unokatesója. A neve Zayn volt, és most ő is eljött
vele a táborba. Kajánál megbeszéltük, hogy átjönnek este, és kicsit bulizunk.
Még szerencse, hogy mi egy külön faházban laktunk a tanároktól jó messze, a srácok
mellett. Hoztunk egy "kevés" piát is a táborba, hisz mi már
nagykorúak voltunk. A csajokkal már vártuk a srácokat, mert tudtuk, hogy
hatalmas buli lesz, de nem jöttek. Végül betoppantak ketten, de Dave és Zayn
sehol nem volt. Érdeklődtünk utánuk, de nem tudtak semmit, pedig velük laknak
együtt. Végül amellett döntöttem, hogy felhívom Dave-et, mivel neki megvolt a
száma.
- Szia [T/N]. - szólt
bele.
- Hali. Hol vagytok? -
kérdeztem.
- A Balaton közepén. -
nevetett.
- Micsoda? Miért?
- Cigizünk Zayn-nel.
Csodás a kilátás. - nevetett ördögien. Hallottam, hogy már volt benne alkohol.
Halk recsegést után Zayn szólt bele a telefonba.
- Nincs kedved kijönni
értünk? Nem tudjuk, hogy jöttünk be. - nevetett. Benne is volt már pia. Nem
tudtam, ebbe mi olyan nagy ördöngösség, de tapasztaltam már, milyen nehéz
részegen hazatalálni, így inkább mentem segíteni.
- Várjatok meg, mindjárt
megyek. - tettem le.
Elmagyaráztam a helyzetet,
majd elindultam a part fele egyedül. Mikor kiértem a tábor kerítésén, egyből a kis
lépcsőhöz siettem.
- Srácok, ti vagytok? -
kiabáltam egy fényes pontnak, amit én egy ciginek véltem. Furcsa, hogy csak egy
volt belőle, mikor tudtam, mindketten cigiznek.
- Dave kiment. Elkerülted.
Már csak én vagyok. - kiabálta vissza Zayn. Végignéztem este a parton. Tényleg
csodás volt az a sok pislákoló fény, de most jobban lekötött ez a félig részeg
jómadár a Balaton közepén.
- Zayn gyere ki! Menjünk
be a házba!
- Nem. Gyere be hozzám.
Király a víz.
Végigmértem a távolságot.
Nagyon bent volt a vízben, ráadásul már éjfél is elmúlt.
- Zayn, ne viccelj már
velem! Gyere ki, vagy itt hagylak! - fenyegetőztem.
- Nem hagysz itt. Ahhoz
túl jószívű vagy, hogy egy szegény srácot a
Balatonban hagyj. - nevetett. Igaza volt. Sóhajtva lekaptam a papucsom,
és elindultam be. Még szerencse, hogy mini farmer volt rajtam meg trikó,
azalatt pedig még fürdőruha. Lehet, hogy éjfél elmúlt, de mi még jócskán nem
terveztünk alvást. Elindultam befele a vízben. Nagyon idegesített, hogy nem
láttam, hova lépek, pedig azért a sok fénynek hála nem volt olyan sötét.
- Csak érjek be hozzád.
Nagyon meg fogsz fizetni. - mérgelődtem, miközben egyre beljebb gázoltam a
vízben. Szerencse, hogy ezen a részen még a Balaton közepén is csak térdig érő
víz volt.
- Most boldog vagy? Itt
vagyok. - álltam mérgesen Zayn elé.
Gonoszul elmosolyodott,
majd magához rántott, és megcsókolt. Meglepő módon nem éreztem rajta alkoholt.
Ha ivott volna, biztos éreztem volna tekintve, milyen vadul járkált puha nyelve
a számban. Lassan eltávolodtam, és zavartan mértem végig.
- Te nem is vagy részeg.
- Kimondta, hogy az
vagyok? Nem kell, ahhoz részegnek lenni, hogy lefektesselek. - felelte ördögien
perverz mosollyal az arcán.
- Már ne is haragudj, de
hogy mondtad? - játszottam a lepettséget. Valójában erre eddig még tényleg nem
gondoltam, de most, hogy felhozta és megcsókolt, nagyon is kívántam.
- Ne csináld már! Tudom,
hogy te is akarsz engem. Tegyük emlékezetessé ezt a tábort. Még soha nem
szeretkeztem a Balatonba. - csókolt meg
ismét, majd eltolt a móló széléhez.
Akaratosan a hajába
túrtam, és visszacsókoltam. A szavai hallatán teljesen beindultam, és az is
tetszett, hogy azt mondta szeretkezni. Tudta, mi a különbség, és nekem is sokat
jelentett, hogy nem azt mondta "szexelni". Lehúzta rólam a felsőmet,
de én sem tétlenkedtem. Mivel rajta nem volt póló, egyből a gatyáját toltam le.
Ő már csak alsóban volt, míg én még szinte teljesen felöltözve tekintve, hogy
nyár van. Ezt Zayn is észrevette, így letépte rólam a fürdőruha felsőm, és a
melleimmel kezdett játszani. Nagyon jól csinálta a dolgát. Az érintésére a
mellbimbóm megkeményedett, és már nedvesedtem. Zayn a farmerom is letépte, és a
mellettünk lévő mólóra dobta a többi ruhadarab mellé. Lehúzta a bugyim, míg én
az alsójától fosztottam meg. Mindketten nagyon akartuk a másikat, így kihagytuk
az előjátékot. Zayn felkapott az ölőbe. Én a csípője köré fontam a lábam, és
erősen a nyakába kapaszkodtam, bár tudtam, nincs okom félelemre. Zayn úgy
tartott, mintha az élete múlna rajta. Gyengéden, de mégis erősen. Lassan
ráengedett ágaskodó férfiasságára, ami teljesen belém hatolt, egyből érintve a
g-pontomat. Hatalmas nyögés hagyta el a szám, és a nyakába haraptam. Amitől
felszisszent, majd erősen lökni kezdett. Nyögdécselve élveztem tökéletességét.
Egyszer felfektetett a mólóra, és úgy járt bennem tovább ki-be. Még szerencse,
hogy jó magasságba volt a naptól még langyos fa. "Valamiért" nem volt
kedvünk szó szerint a koszos, iszapos Balatonba szeretkezni.
- Mindjárt... - préseltem
ki nagy nehezen a számon. Ahogy közelebb kerültem a csúcshoz egyre
hangosabb lettem.
- Várj még! - kérte.
Zayn is egyre gyakrabban
nyögött, majd kicsit lassított, és erős, mély lökésekkel ajándékozott meg,
amely még sürgetőbben vitt felfele mindkettőnket. Mikor a csiklóm is izgatni
kezdte hozzá, kicsapta a biztosítékot, és a nevét kiabálva elmentem. Ennek
hatására Zayn is belém élvezett. Lökött rajtam még párat levezetés képen, majd
kihúzta magát belőlem, és ülésbe húzott fel.
- Ez volt életem legjobb
szeretkezése. - suttogta a fülembe lihegve. Elmosolyodtam.
- Szándékosan használtad
ezt a szót rá?
- Igen. Nem szexelni
akartam veled, hanem szeretkezni, ami azt hiszem sikerült még annak ellenére
is, hogy nem egy romantikus hálószobában csináltuk. - mosolyodott el édesen, és
apró csókot hintett a számra.
Búcsú (Harry)
Hihetetlen , hogy megint
hagytam magam. Megint visszaszerzett, és megint ugyanaz lett a vége, mint
legutóbb. Már harmadszor játsza el ezt velem, de soha nem gondoltam volna, hogy
többre is képes puszta flörtnél. Most bebizonyosodott; képes. Harry megcsalt.
Valójában nem is tudom, mit vártam. Tudtam, hogy nem képes visszafognia magát.
Tudtam, hogy csak idő kérdése és a férfiassága felül kerekedik józan eszén.
Tudtam, hogy nem bír leragadni egy lánynál...nálam. Itt volt az idő, hogy a már
oly' esedékes dolgot megtegyem. Összedobáltam a cuccom, míg nem volt otthon.
Nem bírtam volna a szemébe nézni. Tudtam, túlságosan szeretem ahhoz, hogy
személyesen szakítsak vele. Megint visszakönyörögné magát, így egy üzenetet
hagytam neki a konyhaasztalon. Ezt írtam rá:
"Sajnálom, nem bírom tovább! Elnéztem neked eddig
mindent, mert azt mondtad, megváltozol. Tényleg megváltoztál. Megcsaltál, ezt
már én sem vagyok képes eltűrni. De megkönnyítem a dolgod. Már nem kell többé
miattam visszafognod magad. Szabad vagy, mint a madár, azt csinálsz, amit
akarsz. Szerettelek, szia.
Ui.: Remélem azért eszedbe jutottam, mikor elélveztél
annak a lánynak a karjaiban."
Egy könnycseppem a papírra
hullott, és nyomot hagyott. Sírva siettem ki a már három éve közös házunkból.
Igazság szerint, nem is tudom, hogy bírtuk eddig. Ebben az egészben a legfájdalmasabb
az volt, hogy még csak nem is Harry mondta el. Nem volt benne annyi bátorság. A
netről tudtam meg. Magam sem fogom fel, hogyan, de képes voltam végignézni az
összes képet, amit egy lesifotós készített Harry-ről és arról a lányról egy
szerintük üres parkolóban. A képeken tisztán látszik, hogy Ő az. Le se
tagadhatná. Ideiglenesen egy hotelben szálltam meg, mivel a szüleim Amerikában
élnek. Sírva vetettem le magam az idegen ágyra. A telefonomban a háttérkép
Harry volt, és minden egyes alakalom fájt, mikor használtam. De valahogy nem
volt szívem lecserélni. Még mindig túlságosan szerettem ahhoz. A szobatelefonon
rendelte három tábla csokoládét. Nem bírtam így lemenni, de mégis szükségem
volt rá. Ezt a módot láttam a legjobb megoldásnak. Kis idő után csengettek. Azt
ajtóhoz mentem. Közben, ahogy csak tudtam próbáltam eltűntetni a sírás nyomat.
Kinyitottam az ajtót. Azt hittem ott helyben elájulok. A szívem egy pillanatra
kihagyott, majd vadul verni kezdett. A megtestesült tökéletesség állt az
ajtóban három tábla csokival a kezébe. Göndör haja kócosan meredezett az ég
felé, míg zöld szeme körül piros volt a bőr. Le sem tagadhatta volna, hogy ő is
sírt.
- Neked nem szabad csoki
enned. - mondta halkan.
- Nem te mondod meg. -
vettem ki a kezéből, és olyan nagy erővel csaptam be az ajtót, ahogy csak
tudtam. Sajnos az akcióm csak nekem okozott még nagyobb fájdalmat ugyanis Harry
az ajtóba tett a lábát, így megállítva azt a becsukódásban. Benyomta a fát, így
az kinyílt, majd megállt előttem, és becsukta maga mögött az ajtót. Még csak
ellenkezni sem tudtam. Túl erős volt hozzám képest. Mérgesen meredtem rá, de
éreztem közben kihullik egy könnycsepp. Ennek láttán hangosan beszívta a
levegőt, majd óvatosan az arcomhoz nyúlt, és letörölte a nedvességet. Meleg
érintése hatására viharként söpört át rajta a milliónyi érzés, mely akkor
kavargott bennem.
- Úgy sajnálom. Kérlek,
maradj velem. - mondta halkan.
- Már háromszor megtettem,
de minden alkalommal újra átversz. Ennyi volt. - feleltem határozottan.
- Nem. Többé nem foglak.
Nem akarlak elveszteni. Kérlek.
- Minek kellek én neked?
Örülhetnél, hogy végre szabad vagy, és bűntudat nélkül fekhetsz le fél
Londonnal. - feleltem halkan. Tudtam, hogy ezzel megbántom, de ez fele annyira
sem fájt neki, mint nekem. Hadd szenvedjen egy kicsit Ő is.
- Én nem akarom fél
London-t csak téged. - mondta rekedten.
Hirtelen megcsókolt. A
szemem kikerekedett, de még abban a momentumban le is hunytam, élveztem a
csókját. Szerettem, nem volt mit tenni. A derekamnál átkarolt, és akaratosan
magához húzott. Gyengéden megharapta, majd húzta az alsó ajkam ezzel
bebocsájtásért esedezve. Megadtam neki, mire erőteljesen tört be nyelve a
számba. Így csókolni csak Harry tudott. Erre senki más nem volt képes csak az
én göndörkém, aki ebben pillanatban angyal és ördög is volt egyszerre. Eltávolodott, és a nyakam kezdte csókolgatni.
Tudta, hogy ez a gyengém, én pedig tudtam, hogy mi jön ezután. Már túl jól
ismertem. Innen nem lesz megállás. Tudtam, mikor csinálja ezt, mit szeretne.
Erősen a fenekembe markolt, ami belőlem egy nyögést engedett ki. Éreztem
leheletét a nyakamon, amely mosoly közben szaladt ki a száján.
Gyorsan, de mégis
gyengéden húzta le rólam a pólóm, én pedig hagytam. Ezután magáról is lekapta.
Egyik kezével a melltartómat kapcsolta ki hátul, majd a melleimet kényeztette,
míg a másikkal nadrágon keresztül kezdett izgatni. Hirtelen húzta le rólam a gatyát, majd mikor
látta, én nem teszem ezt viszont, magáról is levette. Nem ellenkezetem, de nem
is tettem semmit. Ezt Harry is észrevette, ezért még jobban kényeztetett.
Ledöntött az ágyra, és lehúzta a bugyim. Édes csókokkal hintette be a hasam és
a combom, majd elérkezett a szeméremdombomra. Lefelé haladva végighúzta rajta a
nyelvét, majd megállt a csiklómnál. Édesen kényeztette, miközben a hasam és a
combom simogatta illetve markolászta. Egyszer már nem éreztem magamon az egyik
kezét. Hirtelen belém hatolt két hosszú ujja. Ennek hatására hangos nyögés
szaladt ki a számon. Harry erre még keményebben kezdett dolgozni rajtam. Nem
kellett sok, és elélveztem. Meglöktem, hogy mellém dőljön az ágyra, és felé
helyezkedtem. Lehúztam az alsóját. Elővillant már igencsak ágaskodó, hatalmas
férfiassága.
- Baby, nem kell. Én... -
akart belekezdeni, de ekkor végignyaltam a péniszén, amitől a szavak nyögésbe
fulladtak. Ezt még párszor megismételtem, majd bekaptam teljes méretét. Mielőtt
Harry-vel találkoztam, soha nem voltam képes egy férfit sem orálisan
kényeztetni, de Ő más volt. Neki bármit megtettem, és bármit elviseltem az
ágyban. Megtanított a mélytorkozásra is, és már teljesen ismertem. Tudtam,
melyik érintésem illetve tettem, mit vált ki belőle. Harry is tudta, hogy
ezúttal egy szót sem fogok szólni egész idő alatt. Haragudtam rá, mégis
szerettem. Ezért próbált most Ő kényeztetni, de gondoltam akkor már legyen
teljes a dolog. Amikor a fejemmel körözni kezdtem, éreztem kezd nagyon betelni
a pohár, de megállított.
- Nem akarok ettől
elmenni. Téged akarlak! - mondta, és mivel nem feleltem semmit, megcsókolt.
Átfordított a hátamra, de közben egy pillanatra sem szakadt meg a csókunk. A
térdével széttornázta a lábaimat, majd közé férkőzött és belém hatolt. Hangos
nyögés szaladt ki számon, amelytől még
erősebben kezdett lökni, bár nem gyorsan. Akaratosan a dereka köré fontam a
lábam. Vette a lapot, és gyorsabban kezdett tolni. Kis idő után az ágy széléhez
húzott, és mögém állt. A lábam a nyakába helyezte, majd ismét belém hatolt.
Ezúttal egyből gyorsra kapcsolt, közben a melleimet masszírozta. Belőlem egyre
gyakrabban szaladtak ki hangos nyögések. Mikor mindketten éreztük, hogy már nem
kell sok, visszadöntött a ágyra, és anélkül, hogy kicsúszott volna belőlem,
felém tornyosult. Villám tempóban kezdett tolni, én pedig a hátát karmolásztam.
Vészesen közeledett a vég mindkettőnknek. Már nagyon nehéz volt visszatartanom
magam.
- Mindjárt Baby, még egy
kicsit tartsd! - nyögte a nyakamba. Csak erőtlenül bólintottam.
Párat még lökött rajtam,
majd lassított, és olyan mélyen tolt, mint még talán soha.
- Most! - nyögte, és belém
élvezett. Ennek hatására én is elmentem.
Harry kifulladva borult
rám, és simogatta a karom. Pár percet pihegtünk, majd letoltam magamról. Minden
erőmet összeszedve felálltam, és magamra kaptam a fehérneműm. Megfogtam Harry
ruháit, és a kezébe adtam, mivel idő közben már Ő is felült. Értetlenül nézett
rám.
- Remélem, tetszett, mert
ez volt az utolsó. Kérlek, menj el. - feleltem a lehető legkomolyabban.
Hihetetlen fájdalommal járt, míg kimondtam a szavakat, de ezt nem mutattam. Azt
akartam, hogy Harry csak a kemény külsőmet lássa.
- Komolyan szakítasz
velem? Most feküdtünk le ismét! - hebegte lefagyva.
- Gondolom, abban a
parkolóban biztos jobb volt azzal a lánnyal. Fölösleges tovább áltatni
magunkat. Kérlek, menj el! - mondtam, de a végén megremegett a hangom. Kicsit
megtört a komolyan álcám, de korrigáltam magam. Reménykedtem benne, hogy Harry
nem vette észre.
- Részeg voltam Kicsim. Te
ezerszer jobb vagy mindenben, mint az a lány. Tudod, hogy szeretlek. - állt
fel, és jött hozzám.
- Lehet, de erre mégsem
gondoltál. Ennyi volt, Harry. Kérlek, ne keress többé. Nem szeretném, ha megint
csak fájna. Menj el, léci! - mondtam szomorkásan. Már nem bírtam tettetni.
- Nézz a szemembe, és úgy
mond, hogy tényleg ezt akarod! - kényszerített, hogy a szemébe nézzek.
- Ezt akarom. - feleltem
határozottan, miközben rabul ejtettek a zöld íriszei. Mélyet sóhajtott, és
gyakran pislogni kezdett. Elfordult. Olyan gyorsan kapkodta fel a ruháit, ahogy
csak tudta, majd valamit az arcán csinált. Ha jól láttam a szemét törölte. Ez
még jobban kitépte a szívem a helyéről. Elment mellettem, de megállt, és
nyomott egy puszit az arcomra. Meleg ajkai hozzáértek az én jéghidegnek érzett
bőrömhöz. Göndör fürtjei megcsikizték az állam. Lehunyt szemmel élveztem
érintését. Hallottam, ahogy csapódik az ajtó. Megkönnyebbülten fújtam ki a
levegőt, és rogytam a földre. Harry elvitte magával a szívem.
Come back (Niall)
Már több, mint másfél éve,
hogy szakítottunk a legutolsó barátommal. Nem voltunk együtt sok időt, talán 2
hónap lehetett. Én egyből beleszerettem. A szakítás oka az volt, hogy elmondása
szerint ő nem tud sokáig egy embert szeretni, és már nem érez irántam szinte
semmit. Szó szerint porrá zúzta a szívem. Utána majdnem megpróbáltuk még
egyszer, mert, ahogy meglátta a könnyeimet, elérzékenyült, és a bocsánatomért
könyörgött, de nem adtam meg neki. Tudtam, hogy megint csak átverne és
összetörne. Azóta csak párszor beszéltünk, de Ő mindig felhozott
"minket". Hogy lenne-e még nálam esélye, és még mindig szeret. Ezt csak azért nem hittel el neki, mert közben
több lánnyal is kavart rajtam kívül. Ha minden ír olyan, mint Niall, hát többé
soha nem nézek ki egy ír pasit sem. Pedig olyan cukik a kék szemükkel és a
szőke hajukkal. Még most sem tudom kiverni a fejemből. Csak Őt vagyok képes
szeretni. Pedig nem vagyok az a hirtelen szerelembe esős típus, vele mégis
megtörtént. Benne van valami különleges, ami senki másban. Még annak ellenére
is szeretem, hogy összetört. Unottan sétáltam be a házunk kapuján. A szüleim
szokásukhoz híven dolgoztak, de ez engem soha nem zavart. Nekem a tanulás
mindig is üvöltő zenével vagy rádióval ment a legjobban, és legalább nem volt,
aki rám szól, hogy vegyem lejjebb a hangerőt. A zene üvöltött, de mivel mindig
a telefonomat szoktam hozzákapcsolni a hifihez, ezért egyszer már nem a rádió
szólt, hanem a csengőhangom. Kitéptem belőle a vezetéket, és magam elé vettem a
mobilom. A hangfal halk recsegéssel jelezte, hogy nincs, ami szóljon rajta.
Megnéztem a kijelzőt. Legnagyobb meglepetésemre egy számomra már oly' jól
ismert szám volt. Niall hívott. A mellkasomba belenyilallt a fájdalom, és a
szívem száguldani kezdett. Mérgesen rányomtam a pirosra. Kinyomtam Niall-t.
Megfogtam a vezetéket, hogy visszacsatlakoztatom a telefonomhoz, de ekkor olyan történt, mint
még soha. Az áram csak úgy elment, ami nagyon ritka jelenség volt Londonban.
Már sötétedett kint, így az ablakon át láttam, hogy mindenhol égnek a lámpák
csak nálunk nem. Telefonvakuval világítva lebaktattam a lépcsőm. Fogalmam sem
volt, mit kell ilyenkor csinálni, de próbáltam azt tenni, amit Apa szokott.
Kisétáltam a kis szekrényig, ahol az ilyen elektromos vezetékek és miegyebek
vannak. A mellettem lévő ajtón át is hallottam, ahogy kint üvölt a szél. Ez
nagyon idegesített. Mi van, ha a szél tette ezt? Én nem tudom, ilyenkor mi a
teendő. Kinyitottam a szekrényt, és bevilágítottam a vakuval. A sok vezeték és
kapcsoló számomra érthetetlen rendben sorakozott bent. Mérgesen nyúltam az
egyik kapcsoló fele, de ekkor egy kéz simított végig a karomon. Ezzel
egyidejűleg még egy ágyék simult a fenekemhez, és valaki rekedten a fülembe
suttogott.
- Meg akarsz halni Cica?
180 fokba megperdültem a
tengelyem körül, és egy csodás arccal találtam szembe magam.
- Niall... Te...te meg
mit...? - hebegtem hang nélkül.
- Szólni akartam, hogy
engedj be, de mivel kinyomtál, kénytelen voltam megoldani. - nevetett.
- De miért? - kérdeztem
szomorúan. Ezt Ő is meglátta a szememben, ezért érzékeny hangra váltott.
- Mert nem hiszed el, hogy
még mindig szeretlek. Tudom, hogy azt mondtam, nem birok senkit sem sokáig
szeretni, de Te más vagy [T/N]. Téged még most is hihetetlenül szeretlek.
Kérlek, bocsáss meg nekem. Nem bírok nélküled élni. - nyúlt az arcomhoz, de
mivel a keze túl nagy volt, így kicsit a hajamba is túrt.
- Én is szeretlek Niall. -
feleltem halkan.
Ennyi kellett neki. Széles
vigyorral az arcán megcsókolt, és a szobám fele kezdett tolni. Sajnos egy
lépcsőn fel kellett valahogy jutni, de imádtam a módot, ahogy Niall megoldotta.
A combjaimba markolt, felemelte őket, és a dereka köré fonta. A nyakába
kapaszkodtam, és úgy szorítottam, mintha az éltem múlna rajta. Ő a fenekemnél
fogva tartott. Éreztem, ahogy keményedik már férfiassága. Óvatosan lehelyezett
az ágyamra, majd fölém tornyosult. Lehúzta a felsőm, majd a nadrágom is. Nem
éreztem fair-nek, hogy Ő még fel van öltözve, így fordítottam a helyzeten. A
hasára ültem. Lehúztam a fejéről a pólóját. Csodálattal simítottam végig izmos
mellkasán. Ezt látva halkan kuncogni kezdett. Felkaptam a tekintetem csodás,
tökéletes arcára. Elmosolyodtam, és hozzá hajoltam. Megcsókoltam, amit nagyon
díjazott. Sürgetve a fenekembe markolt, minek hatására a szájába nyögtem.
Belenevetett a csókunkba. Ezt kihívásnak vettem. Lassan kínzóan kezdtem
csókolgatni a nyakát, majd hirtelen a fülcimpájába haraptam. A nevetése abba
maradt, és egy nyögésbe fulladt. Elmosolyodtam, és tovább haladtam lefele.
Puszikat hintettem a felsőtestére ügyelve, hogy az orommal végig érintsem a
bőrét. Éreztem, ahogy gyorsabban ver a szíve, és kapkodja a levegőt. Lejjebb
csúsztam, és lehúztam róla a nadrágját. Kínosan ügyeltem rá, hogy minél
többször érjek a hatalmas dudorhoz az alsójában. Felnyúltam a mellkasához, és
körömmel végighúztam a hasán. Ettől egy halk nyögés szaladt ki a száján, majd
lehúztam az alsóját. Férfiasságát még nagyobb volt, mint ahogy emlékeztem rá.
Megfogtam, és lassan verni kezdtem hatalmas péniszét, mikor lenyúlt, és elkapta
a kezem. Felhúzott magához. Értetlen néztem rá.
- Ne! - suttogta halkan. A
szeme sötétkékké vált a vágytól.
- Miért? Régen imádtad,
mikor kényeztetlek.
- De már nem a régi
vagyok. Téged akarlak, nem a szádat. Túlságosan tisztellek ahhoz.
- De Niall, én ezt nem megalázásnak
veszem. Csak örömet akarok okozni neked. - feleltem lepetten. Jól estek a
szavai, miszerint tisztel, de tudom, hogy imádja, mikor kényeztetem.
- Én nem az édes szádat
akarom érezni, hanem téged. Már ha nem baj, hogy ugrunk. - hebegte zavartan.
Elmosolyodtam. Melegséggel öntött el, hogy ennyire megbecsül. A boldogsága volt
a legfontosabb, így természetes, hogy belementem.
Feljebb csúsztam Niall arcához.
Mosolyogva csókoltam meg, amelyet látszólag nagyon élvezett. A combomba
markolt, majd a csókunk megszakítása nélkül fordított a helyzetünkön. Én voltam
alul. Niall vágyakozva mért végig, de még ott volt a fehérneműm zavaró
tényezőnek. Óvatosan és már-már kínzóan lassan húzta le rólam a maradék
ruhadarabokat. Széttornázta a lábaimat, és közéjük férkőzött. Kérdőn nézett
rám, mire én nevetve a nyakát kezdtem csókolgatni. Tetszett, hogy az új Niall
ennyire figyelmes. Régen nem volt ilyen. Éreztem ezúttal más lesz, és már semmi
nincs, ami éket verhetne közénk. Niall belém hatolt. Lassan halad egyre beljebb
és beljebb, míg teljesen bennem nem volt. Elszoktam a méretétől, vagy bárki
méretétől, így fájdalmasan nyögtem fel. Niall ezt látva megremegett fölöttem,
és a nyakamba hajolt. Nyomott pár puszit a nyakam és az állam találkozására,
miközben nyugtató szavakat suttogott.
- Sajnálom [T/N]. Mindjárt
elmúlik. Vigyázok rád.
Kevés idő után, már úgy
éreztem, nem lenne baj, ha mozogna bennem, így sürgetően a fenekébe markoltam,
ezzel előre lökve. Niall elmosolyodott. Ezzel a kisfiús-rosszfiús mosollyal
nézett végig a szemembe, miközben lökni kezdett. Az első mozdulatára egy hangos
nyögés hagyta el a szám részben még a fájdalomtól, majd megszoktam, és végképp
élvezetté alakult. Niall érezte, hogy gyorsíthat a tempón, anélkül, hogy kérnem
kellett volna. Végig egymás szemébe néztünk, ami nagyon meghitté tette számomra
ezt az egészet. Niall kék íriszei sötéten csillogtak a vágytól és a
csodálattól, ahogy figyelt. Lassan elvesztem a szemeiben és a tudatban, hogy
ismét itt van velem/bennem. Régen soha nem figyelt rám ennyire. Értékeltem a
változását. Egyre hangosabbakat és gyakrabban nyögtem, Niall állkapcsa pedig
lökésről lökésre jobban megfeszült. Közel voltunk mindketten.
- Kérlek, karmolj a
hátamba, ha elmész. - suttogta a fülembe eléggé érőtlenül.
Nekem csak arra volt erőm,
hogy a szokott pillanatnál kicsit hosszabb időre lehunyjam a szemem, jelezve;
értettem. Nem kellett sok idő, a hátára helyeztem a kezem, de még nem karmoltam
bele. Ezt érezve, kicsit gyorsabb tempóra kapcsolt. Lehet csak é vesztem el
teljesen Niall mellett, de olyan érzésem volt, mintha kicsit az ágyam is
mozogna alattunk. Viszont jelen pillanatban az sem érdekelt volna, ha leszakad
az ég. Jó helyen voltam, Niall-lel. Ez mindennél többet jelentett számomra.
Éreztem, hogy már nem bírom tovább. A körmöm a bőrébe nyomódva indult meg
lefele, miközben a hátam ívbe feszült az élvezettől. A hasam és a mellkasom
Niall-hez nyomódott. Szerintem a karmolásom megadta neki is a végső lökést,
mivel pár pillanatra rá Ő is elment. Kettőt még lökött rajtam, mielőtt kihúzta
volna magát belőlem. Kósza gondolatként átfutott az agyamon, hogy ha rendbe
jövök, be kell vennem egy fogamzásgátló tablettát, de jelen pillanatban nem ez
volt a fő téma az eszemben. Sokkal inkább élveztem Niall ölelését a hátamon,
ahogy a hasára húzott.
- Soha többé nem leszek
olyan ostoba, hogy elengedjelek. - nyomott egy édes puszit a fejemre.
Az arcomra piros pír
szokott, így hálás voltam, hogy nem felé fordultam. Visszakaptam Niall-t. Azt
hiszem, ha most lenne a világvége, boldogan halnék meg.
December 21. (Louis)
Irtózatosan féltem a mai
naptól. Egész este forgolódtam az ágyban. Éjfél óta többször is felkeltem. Azt
hiszem, a biológiai órám érzékelte, hogy már átléptünk a másik napba. Abba a
napba, amitől annyira féltem. Féltem, hogy ma elvesztem az összes fontos dolgot
az éltemben. Féltem, hogy látni fogom, amint a szeretteim meghalnak. Féltem
hogy netán kínok kínjával halunk meg. Ez nem akartam. Senkinek sem a Földön.
Eléggé babonás vagyok, és könnyen elhiszek mindent, így a mai nap volt a
rémálmaim legrosszabbika. Még a törött üvegnél is rosszabb. Louis-nek mellettem
látszólag már nagyon elege volt, hogy egész este csak forgolódok. Ő sem tudott
aludni tőlem. Ezt nem akartam. Mindig csak maximum 1 órára aludtam el, de akkor
is nagyon éberen. Ezt egy idő után meguntam. Olyan hajnali fél 6 fele kimásztam
az ágyból.
- Hova mész Kicsim? -
kérdezte erőtlenül Louis. Csukva volt a szeme, és még szinte aludt.
- Csak nem tudok már
tovább aludni, de te maradj nyugodtan. Pihend ki magad!
Nyomtam egy puszit az
arcára. Fel voltam készülve, hogy lehet ez az utolsó, amit adhatok neki. Nekem
már nem voltak szüleim sajnos, így csak Ő maradt nekem. Kimentem a konyhába, és
csináltam magamnak kávét. A mai napot mindenki a szeretteivel töltötte.
Félelemmel telve szürcsölgetem a kávét. Louis tudta, én mennyire félek a mai
naptól, de ez nem ok arra, hogy Ő is így tegyen. Ő mindig megnyugtat. Egyébként
találkozni is úgy találkoztunk, hogy Ő verte ki a kezemből a tükröt. Már három
éve lett volna ideje elkezdődnie a 7 év balszerencsének, de úgy tűnik, Louis
szerencsét hoz nekem. Mióta vele vagyok semmi rossz nem történt.
Összerezzentem, mikor két kar
ölelt át hátulról.
- Nyugalom Kicsim. Csak én
vagyok, nem a világvége. - kuncogott Louis a fülembe. Óvatosan fordultam meg a
karjaiban. A szemeimben aggodalom ült, és nem olyan vicces játékosság, mint
neki.
- Louis nekem ez nem
vicces.
- Tudom Kicsim, sajnálom.
Nem lesz semmi baj, rendben? Megígérem. Meg foglak védeni.
- Nem magam miatt aggódom.
Miattad. Mi van, ha látni foglak, miközben... - nem bírtam befejezni. Csak
lehajtottam a fejem. Annyira mondják, hogy december 21.-én világ vége lesz. Én
hiszek neki. Nem fair, hogy én lehet, csak ennyit tudtam élni Louis-sal. Többet
akartam. Az egész életemet. Louis szeme kikerekedett, ahogy rájött, mire
gondoltam. Fájdalom és félelem ült az arcára.
- Nem lesz semmi baj,
érted [T/N]? Nem lesz, mert én azt mondtam. Nem kell félned, amíg melletted
vagyok.
Próbált nyugtatni, ami
meglepő módon sikerült neki. Kicsit megnyugodtam, de ahogy kiléptünk az utcára,
hogy a mai napot Louis családjánál fogjuk tölteni, ismét visszaköltözött belém
az aggodalom. A sok ideges emberarc megrémített. Meglepően jól lepleztem, ami
bennem lejátszódott, miközben szerelemem családjánál voltunk. Ennyire jót még
soha nem játszottam a húgaival, és azt hiszem ez volt eddig a legfinomabb ebéd,
amit az anyukája készített. Lehet csak azért gondolom így, mert most igyekeztem
mindent jobban kiélvezni. Nem tudom. Végül hazaértünk estefele a házunkba. Már
besötétedett, de még nem történt semmi ami halálos lett volna. Louis átölelt a
kanapén. Ment a tévé, de nagyon csendbe. Nem figyeltem rá. Louis előkapta a telefonját,
és azt kezdte babrálni.
- Most komolyan
telefonozni akarsz ezen a napon? - akadtam ki még mindig idegesen.
- Kicsim, nem volt
világvége, te is láthattad. Én megmondtam, hogy nem lesz baj.
- Még nincs vége a napnak.
- emlékeztettem.
- Igaz. Még van vissza
belőle két óra. - húzta fel a szemöldökét cinikusan.
- Éjszakára jósolták a
világvégét.
- Majd meg mondom én, mit
jósoltak ma estére. - nevetet fel játékosan, majd rávetette magát az ajkaimra.
Szó szerint letámadta, és szétfeszítette őket, hogy a nyelve bejuthasson.
Éreztem, hogy azért Ő is remeg egy kicsit. Nem tudom, hogy a mai nap miatt,
vagy csak ezt a hatást gyakoroltam rá. Minden esetre élveztem a csókját.
Átadtam magam neki, és hagytam, hogy a combomba markova felemeljen. Mindig elcsodálkoztam,
hogy Louis mennyire hihetetlenül erős. Bevitt a hálószobába, és óvatosan
lehelyezett az ágyra. Fölém mászott, és lehúzta a fölsőm. Egy gyors mozdulattal
a melltartóm is kipattintotta, míg nekem csak arra volt erőm, hogy meghúzzam a
fölsője alját. De ebből is rájött, hogy a földön szeretném látni, és gyorsan
ledobta magáról. Elvarázsolt csodásan kidolgozott felsőteste. Már bőven lett
volna időm megszokni, de nekem mégse ment és nem is fog soha. Hisz Louis...tökéletes.
Lehúzta a nadrágom, így már csak egy bugyiba feküdtem alatta. Rávette magát a
melleimre, és a már olyan jól is mert, de soha meg nem unt kényeztetésbe
fogott. Viszont, most úgy éreztem, én jövök. Meglöktem a vállánál, így a hátára
fordult. Tudtam, hogy lenne ereje ellenkezni, és ugyanúgy fölöttem maradni, de
nem tiltakozott. A férfiasságára ültem, amitől hangosan kifújta a levegőt
jelezve, nagyon élvezi. Végigcsókoltam a nyakát, majd a vadonatúj tetoválást a
mellkasán, amitől ismét egy sóhaj hagyta el a száját. Ez beindított, és lejjebb
tornáztam magam a lábai közé. Felnyúltam és a szegcsontjától kezdve végighúztam
a kezem a mellkasán, majd a hasán ügyelve, hogy néha-néha körömmel érintsem.
Erre már egy morgás tört elő belőle. Lehúztam róla a nadrágját, majd boxeren
keresztül kezdtem masszírozni férfiasságát. Ilyet még a három év alatt soha nem
csináltam, de úgy gondoltam, lehet ez a legutolsó alkalom, hogy kipróbálhatok
mindent rajta. Szóval elhatároztam magamba, hogy bevállalós leszek, és nem
fogok ellenkezni. Louis lepetten felnyögött, ami nagyon tetszett. A füléhez
hajoltam, és kacéran belesuttogtam.
- Ma mindent kipróbálok.
Megremegett a szavaimtól,
és éreztem, ahogy felgyorsul a lélegzése. Én eddig nagyon félnék voltam
szexuális téren, ami szerencsére nem zavarta Louis-t, és tökéletes elvoltunk a
három év alatt, de most előbújt belőlem a kisördög. Ezt teszi, a tudat, hogy
lehet többé nem tehetem meg ezeket. Beleharaptam a fülcimpájába, amit megint
hanggal díjazott. Végignyaltam felsőtestét lefelé haladva, majd minden egyes
kockájára nyomtam egy-egy puszit a hasán. Megszabadítottam boxerétől, amelyben
férfiassága eddig abba nem hagyott fél kezes kényeztetésemtől, már igencsak ki
akart törni textil börtönéből. Lehajoltam a csípője fölé. Eddig még soha nem
kényeztettem se Louis-t se senki orálisan, de azt gondoltam, itt az ideje.
Louis látta mire készülök, így vágytól rekedt hangon suttogta:
- Nem kell, ha nem akarod.
Figyelmen kívül hagytam,
mert akartam, és ahogy elnéztem, Ő is nagyon. Felnéztem rá, majd vissza
férfiasságára. Ennyire közelről még nagyobbnak tűnt, pedig már tisztában voltam
a méretével. A kezembe vettem, majd óvatosan végignyaltam az oldalán. Erre egy
hangosat nyögött, ami tovább ösztönzött. Ezek szerint jól csinálom. Ezt
megismételtem, majd óvatosan a végét is megnyaltam. Erre is felnyögött volna,
ha nem harap az ajkába, hallottam. Bekaptam csak a végét, és kicsit izgatni
kezdtem nyelvvel, amit már nem bírt tovább ideggel, és hatalmasat nyögött.
Magamban vigyorogtam, majd bekaptam. Nem ment teljes méretét, pedig meg akartam
csinálni a mélytorkozást is. Egyszer élünk, és lehet ez nem tart már sokáig.
Végül addig erőltettem, míg sikerült. Először köhögni és öklendezni akartam, de
nem tettem. Rájöttem, hogy ez nem is nehéz, és utána már simán ment. Ütemesen
kezdtem mozgatni a fejem, amit Louis nagyon díjazott. Lehunyta a szemét, és az
ágy támlának támasztotta. A kezei néha-néha megrándultak a takarón, pont akkor,
mikor nyögött egyet, és az arca is ráncba szaladt. Hirtelen ötlettől vezérelve
a kezeim a heréire vezettem és masszírozni kezdtem őket. Nem tudtam, hogyan
reagálja le, de reménykedtem, nem csináltam nagyon rosszat.
- Ahw Kicsim. - nyögött
egy minden eddiginél hangosabbat.
A homloka csukott szemei
felett ráncba szaladt, de közben mosolygott, amit jó jelnek vettem. Folytattam
a kényeztetését. Azt hiszem valamit nagyon jól csináltam, mert Louis-nak nem
kellett sok és elélvezett. A szemeim lepetten kerekedtek ki, ahogy megéreztem
számban meleg nedvét. Még soha nem volt ilyen tapasztalatom, de Louis-nak
nagyon tetszett, szóval azt hiszem gyakrabban fogom csinálni ha lesz rá még
lehetőségem. Óvatosan nyeltem le szám tartalmát, aminek nem is volt olyan
förtelmes íze, mint régen gondoltam. De hogy is lehetne rossz valami, mikor
Louis-é?! Louis pillanatok alatt rendezte szapora légzését és szívdobogását.
Időm sem volt végigmérni mennyire kikészítettem, pedig nagyon szerettem volna
látni. A követező pillanatban már felettem volt.
- Köszönöm. - suttogta a
fülembe, amitől már ott majdnem elmentem.
Végigcsókolta a nyakam,
majd elkezdte szívni az érzékeny bőrt. Ő sem csinált még ilyet. Közben a
melleimet masszírozta, ami szépen lassan kikészített. Végül levezette oda a
fejét, és azt is elkezdte szívni. Hangos sóhajok hagyták el a szám, minek
hatására felnézett, majd elmosolyodott. Egy idő után folytatta útját tovább le,
de közben végigpuszilta hasam minden egyes centiét. Nyelvvel leírt egy kört a
köldököm körül, majd óvatosam megharapta a két csípőcsontom. Foggal húzta le
rólam a bugyit, ami meglepett, de tetszett. Imádtam, hogy új dolgokat próbálunk
ki most, talán az utolsó napunkon. Végignyalta a szeméremdombomat fentről le,
amitől egy halk nyögés hagyta el a szám. Éreztem, ahogy mosolya közben a levegő
megcsikizi a bőröm, ami ismét kikészített. Végigsimította a belsőcombom, majd a
nyelvét a csiklómra vezette. Egy hangosabb nyögés hagyta el a szám, de
visszafogtam maga, és az ajkamba haraptam. Óvatosan a bejáratomhoz helyezte egy
ujját, de még nem hatolt belém. Csupán jelezte a szándékát, de még így is egy
hangos lepett nyögés szaladt ki a számon, mikor belém hatolt. Ezzel egy időben
meghúzta a csiklóm foggal. Önkéntelenül is lecsukódott a szemem. Kis idő után
Louis még egy ujja csatlakozott a másikhoz. Gyakrabban kezdtem nyögni, de ekkor
kihúzta belőlem az ujjait és már a nyelvét sem éreztem magamon. Az egyetlen
dolog, ami maradt a bal keze szorítása a combomon. Éppen ki akartam nyitni a
szemem, mikor megéreztem a nyelvét ismét magamon, csupán lejjebb. Louis a
nyelvét kezdte bennem ki-be járatni, amitől halkan felsikítottam, és a takarót
kezdtem markolni magam mellett. Ilyet sem csináltunk még. Az orra súrolta a
csiklóm, miközben ismét a szemérem dombom kezdte simogatni, melyet önkéntelenül
is megemeltem az élvezettől. Hangosan nyögtem a nevét, mikor elmentem, melyet
Louis egyből eltávolított. Felém mászott, és a lábaim közé fészkelte magát.
Megcsókolt, közben lassan belém hatolt. Kicsit várt, bártudta, nem szükséges.
Már megszoktam hatalmas méretét. Volt rá három évem, és remélem, több is lesz
még. Lökni kezdett. Nem gyorsan, de minden alkalommal érintette a g-pontom.
Rátért a nyakamra, de nem kényeztette sokáig. Feltolta magát, és kicsúszott
belőlem. Zavartan néztem rá, majd megfogta a csípőm. Az ágy széléhez húzott, és
megemelt a fenekemnél fogva kicsit. Én a fejem mellé kaptam a kezeim, ahogy
ismét belém hatolt. Megint csak tolni kezdett. Hangosat nyögtem mikor a
fenekembe markolt, aminél fogva tartott. Közben egy pillanatra sem vesztettük
el a szemkontaktust, amit nagyon díjaztam. Éreztem, már nem kell sok, így Louis
ismét kicsúszott belőlem. Lepetten figyeltem, ahogy vált még egy másik pózba.
Ez sem volt még, hogy ennyit variálunk, de nem volt ellenemre. Leült, és az ágy
támlájának döntötte a hátát. Az ölébe másztam, és lassan ráültem férfiasságára.
Mosolyogva figyelte mozdulataimat, de már nem sok erőm volt, így Ő kezdett
tolni. Az izzadtságtól nedves mellkasára támaszkodtam, és előre dőltem,
miközben hangosakat nyögtem. Louis egyik kezével a csípőm markolta, hogy
tartson, míg a másikkal a csiklómhoz nyúlt, hogy ezzel is ingereljen. Ez azt
jelentette, hogy közelebb van a csúcshoz, mint én, és azt akarja, hogy
egyszerre menjünk el. A füléhez hajoltam, és erőtlenül belesuttogtam.
- Mindjárt.
- Szólj! - kérte.
Lehunytam a szemem, és a
vállának hajlatába döntöttem a nyakam. Lelassított, és kínzóan mélyeket lökött
rajtam, amik megadták a végső lökést.
- Louis. - nyögtem.
Hatalmába kerített egy
olyan erős eufórikus érzés,mint még soha, ahogy elmentem Louis-sal éppen
egyszerre. Fáradtan fordultam a nyakába, miközben Ő tartott. Kicsúszott
belőlem. Éreztem, hogy mindene remeg, de nekem is. Izzadságtól nedves bőrünk
összetapadt. Louis úgy szorított, mintha az élete múlna rajta, míg én a nyakába
fújtattam, és mosolyogtam egyszerre.
- Kicsim szombat van.
Elmúlt éjfél, és még élünk. - nevetett kellemes fáradtsággal a hangjában. Az órára kaptam a fejem az éjjeli szekrényen.
Valóban hajnali 1 volt.
Just married (Liam)
Ez volt életem legszebb
napja. A karjaimban egy csodás lány pihent, akit éppen a Hawaii vadonatúj
nyaralónk küszöbén vittem át. A karjait
a nyakam köré fonta, és úgy kapaszkodott belém, mintha soha nem akarna
elengedni. Ezt nem csodálom, hisz én is ugyanígy éreztem. Már 6 éve vagyunk
együtt és ma házasodtunk össze. Annak ellenére hogy több órát repültünk a
magángépen, nem voltunk fáradtak. Inkább izgatottak, ettől az új helyzettől. Ő
immár Mrs. Payne, amitől a fellegekbe szárnyaltam, és reptetett, mintegy
papírsárkányt. Ő már az enyém, csakis az enyém. Óvatosa a fehér selyemtakaróra
helyeztem, a szintén fehér baldachinok alá, és felé másztam. Nem ez les az első
alkalmunk együtt, de mégis annyira izgultam. Nem akartam most elcseszni, bár
azt hiszem, lényegtelen lett volna, mivel szeretjük egymást, és ez mindennél
fontosabb. 6 éve kitart mellettem, ami valljuk be nem a legegyszerűbb a
hírnevem miatt, de Ő képes rá.
- Gyönyörű vagy [T/N]. -
mértem végig az ágyon.
Csak elpirult, ahogy
szokott, és mosolygott. Megcsókoltam. Imádtam a csókját. Ennyi idő után is
ugyanazt a hatás kelti bennem, mint a kezdetekben. A hajába túrtam, majd végigsimítottam
az arcát. Ő a mellkasomra helyezte kezeit. Biztos vagyok benne, hogy érezte,
ahogy a pulzusom az égbe verdes, de azt hiszem, ez normális, nem? Lehúztam a
felsőjét, amit már magam sem tudom, hova dobtam. Csak reménykedtem benne, hogy
reggel megtaláljuk, és nem dobtam ki a partra az üvegajtón. De jelen
pillanatban az sem érdekelt volna, ha egy bálna gyomrában landol. Ő is
lehámozta rólam a ruhákat, majd végül már csak fehérnemű volt rajtunk. Ezek sem
voltak hosszú életűek, hamar a földön landoltak. Csillogó szemekkel mértem
végig az én angyalomat magam alatt. Édesen mosolygott, majd mikor a
szeméremdombjához éretem, a homloka ráncba szaladt. Egy halk sóhaj hagyta el a
száját, amin muszáj volt elmosolyodnom. Minden egyes porcikáját imádtam, és végre
magaménak mondhatom ezt a csodás teremtést. 26 évesen végre végleg benőtt a
fejem lágya. Ezt csak neki köszönhetem. Emlékszem, mikor még csak 20 éves
sztárocska voltam. Mostanra minden megváltozott. Nagyobb sztárok lettünk, mint
a Beatles vagy Rihanna. A One Direction befutott, és még mindig nem indult meg
lefelé. A sikereket azt hiszem csak annak az 5 lánynak köszönhetjük, akik
mögöttünk állnak, és támogatnak minket. Akik közül az én édesemet végre a
feleségemnek mondhatom. Halkan nyögött egyet, mikor a kezem a csiklójára
vándorolt. Óvatosan dörzsölni kezdtem az érzékeny terültet, amitől néha-néha
nyögések hagyták el a száját. Közben a nyakát csókolgattam és szívogattam. Már
nagyon hangosakat nyögött, és én is éreztem, hogy nem kell neki sok, mikor
megfogta a kezem.
- Liam, én téged
szeretnélek. - kérte rekedtes hangon.
A haja hozzátapadt az
arcához. Oldalra söpörtem a rakoncátlan tincseket, majd fölé helyezkedtem.
Istenem, annyira szép volt. Az én drága hercegnőm. Lassan belé hatoltam, amitől
hangosat nyögött, de nekem is egy kisebb fajta morgás hagyta el a szám.
Érzékieket löktem rajta, amit díjazott. Mi soha nem szexeltünk. Mindig
szeretkeztünk, ami nem volt olyan durva, de nekünk mindennél többet jelentett.
Szenvedélyesen, mégis lágyan csókoltam meg, miközben Ő izmos mellkasomra
helyezte erőtlen, remegő kezeit. Egyikünknek sem kellett sok. [T/N] mint mindig,
most is megvárt engem. Nem kellett neki mondanom, Ő tudta, mikor jön el az idő.
Úgy ismertük egymást, mint a tenyerüket. Egyszerre mentünk el, ami egy
tökéletes nászéjszakát adott egy tökéletes élet kezdetéhez.
Szia! :D Nagyon jó a blogod, csak egy pici hibát találtam. A "Come back (Niall)" sztoriban azt írtad, hogy 360 fokos fordulatot tett, de szerintem 180-ra gondoltál, mert 360-nál leírna egy teljes kört és ugyancsak háttal állna Niallnek. :) Csak ennyi, de imádom az oldaladat! :D
VálaszTörlésszia. köszönöm szépen, hogy szóltál, már ki is javítottam. tényleg 180-ra gondoltam, nem tudom, hogy lett 360 belőle. :D örülök, hogy tetszettek a sztorik, majd lesznek még. :)
Törlés:D Már nagyon várom! :)
Törlésmikor lesznek új sztorik? :)<3
VálaszTörlésmikor lesznek új részek?? imádom ezeket a sztorikat már annyira várom őket!!! Hozzad hamar pls!!!Köszi ;)) Dóri voltam :DDD
VálaszTörlésörülök, hogy tetszettek, majd még lesznek, de jelen pillanatban egy újabb novellán dolgozom. megnyugtatásul mondom, abban is lesz +18-as rész, úgy terveztem, kettő is :P utána majd írok ide is pár történetet :)
VálaszTörlés