Kedves Olvasóim! Kedves B!
A tavaszi madarak azt csivitelték, hogy ma van a születésnapod!
Kaptam nemrég egy megbízást, miszerint valaki meg szeretne lepni Téged. A
legjobb barátnőd, K* felvette velem a kapcsolatot, és elmagyarázta, hogy ily'
módon szeretne téged felköszönteni. Természetesen igennel feleltem kérésére,
miszerint egy sztorinak nagyon örülnél. Szóval, íme a szülinapi ajándékod
K*-tól! Remélem, elnyeri a tetszésed.
És persze én is Nagyon Boldog Születésnapot Kívánok
Neked! Remélem, jól telt a napod, és már csak jobb lehet. Jó olvasást!
xoxo Zsoo
Carnival
- Nem mondom meg, majd megismertek...vagy nem! -
nevettem, miközben a vállam és az arcom közé szorítottam a telefonom, hogy
közben be tudjam zselézni a hajam oldalt is, így göndör tincseim végleg
eltűntek.
- Csak nem kishableánynak öltözöl, Harold? - nevetett a
telefonba Zayn, mire felhorkantam.
- Hogy találtad ki? Most kereshetek mást! - játszottam
velük, mire kis csend lett a vonal másik végén, aztán nevetésben törtek ki.
Én is elnevettem magam, reménykedtem benne, hogy ma jó
estém lesz, csupán el akarok felejteni mindent, és mindenkit. Nem fognak
megismerni a srácok, nem velük megyek, és nem áll szándékomban felfedni magam
előttük. Nem mintha nem szeretnék velük bulizni, de most kivételesen önmagam akarok
lenni úgy, hogy senki se tudja igazi mivoltom. Nem akarom, hogy a srácok
megtudják, hogy valójában a férfiakhoz vonzódom, így ma álruhámat fogom
felhasználni, hogy felszedjek egy pasit. Még ha csak egy éjszakára is, de már
nagyon hiányzik a testiség.
- Majd ott találkozunk, sziasztok! - nyomtam ki választ
sem várva, ugyanis eszméltem, hogy Ők már úton vannak, én pedig még alsóban
csinálom a hajam a tükör előtt.
Halovány mosollyal néztem meg teljesen lenyalt hajam a
tükörben, és elégedetten nyugtáztam, hogy tökéletes lett. Felhúztam egy vastag
keretes szemüveget, anyajegyet rajzoltam szám fölé, baloldalra. Elégedett
voltam a látvánnyal, öltözetem, akár egy tipikus stréber srácé,
felismerhetetlen lettem. Ma jó estém lesz, ez egészen biztos.
Kicsi...oké, sok késéssel, de megérkeztem a farsangi
házibuli helyszínére, ahol már javában folyt a mulatság. A zene kiszökött a
hatalmas házból, az ablakokon csupán villódzó fények jutottak ki. Kizárt, hogy
ilyen körülmények között bárki is felismerjen. Elégedetten mentem be, már tömve
volt minden, igen, eléggé késve érkeztem, de ez akkor nem volt lényeges. Nem
köszöntem senkinek sem, nem akartam, hogy azon agyaljanak, ki is vagyok, és
talán mégis felismerjenek. A srácokat kerestem tekintetemmel, de nem állt
szándékomban oda menni hozzájuk, mikor megtaláltam Őket. Ez csupán arra volt
jó, hogy velük véletlen se flörtöljek részegen öltözetük idegensége miatt.
Megláttam Őket, Liam Batman volt, Zayn azt hiszem, rosszfiúnak öltözött,
ugyanis semmi egyebet nem tett, mint felvett egy bőrdzsekit, és a szokott stílusával
keverte. Igazán nem vitte túlzásba. Niall rendőr egyenruhában feszített, igazán
csinosan állt neki. Ők is mintha kerestek volna valakit a szemükkel, biztosan
engem, azonban kizárt, hogy megismerjenek ennyire elváltoztatott külsővel.
Göndör tincseim lennének az egyetlen ismertető jeleim ilyen fényben, de azok is
eltűntek most. Louis-t viszont sehol sem láttam, amitől kicsit rosszul éreztem
magam. Fájt beismernem, de Ő nagyon fontos volt nekem, azonban még véletlenül
sem mertem volna bevallani magamnak, ez miért is van, próbáltam figyelmen kívül
hagyni, hogy ne menjen tönkre köztünk semmi sem.
Bementem az amerikai típusú konyhába pia után kutatva, és
mikor megtaláltam, kifele menet megláttam Tom-ot egymagába ácsorogni. Kétség
sem fért hozzá, kihez vezet az első utam.
- Hellő, Haver! - álltam meg előtte, mire zavartan
pillantott rám itala mögül, éppen kortyolt egyet.
- Öhm...bocsi, de ismerlek? - kérdezte zavartan, mire
elnevettem magam.
- Harry vagyok. - mondtam...kiabáltam a zenébe, de
ügyeltem rá, hogy más ezt ne hallja meg.
A szeme lepetten kerekedett ki, kínosan mért végig
rajtam, azt hiszem, röstellte, hogy nem ismert meg.
- Woah, Haver! Bocs, de ebben a göncben lehetetlenség
téged kiszúrni. - nevetett kínosan, mire elégedetten elvigyorodtam.
- Kösz, ez volt a célom.
- És mire fel ez a nagy titkolózás? Csak nem pasizgatsz?
- kérdezte huncut vigyorral, mire kicsit kínosan néztem körül, és mikor
megbizonyosodtam róla, hogy senki sincs hallótávolságon belül, és a zene is
elég hangos volt, feleltem.
- De. Nem akarom, hogy mások megtudják. - feleltem
halkabban, így közelebb is hajoltam hozzá. Kuncogni kezdett, majd közelebb
állt, és kezét lágyan végigvezette felsőtestemen.
- Tudod...elég lett volna, ha csupán felhívsz.
Érintése váratlanul ért, kirázott a hideg, közelsége
elkábított, de tudtam, csupán a vágy teszi ezt velem, vele nem szabad! Az agyam
vadul ellenkezett, a nálam alacsonyabb úszó pedig csodálattal húzta végig
felsőtestemen kezét, majd még közelebb állt hozzám, és kis híján megcsókolt.
- Ne! - toltam el magamtól sietősen. - Tom, nem szabad,
tudod! Az hiba volt, sajnálom! Nem kezdek haverral! - hebegtem kínosan, és
abban is kételkedtem, hogy meghallotta a hangos zenében.
- Nekem úgy tűnt, nagyon is élvezted ahhoz, hogy hiba
legyen. Elég szenvedélyes, erőteljes voltál. - kuncogott magában, miközben
kacéran nézett a szemembe.
Én csupán megcsóváltam a fejem, és haját összekócolva
otthagytam. Nem akartam vele vitába szállni erről, ugyanis valóban igazán
élveztem a szeretkezésünk, még ha hiba is volt egy buliban, de vitt előre a
hév. Tudtam, hogy ha Tom-on múlt volna, folytatnánk, de én nem akartam vele
kezdeni. Rendes srác, de titkon tudtam, hogy nekem nem rá van szükségem. Pedig
micsoda este volt... igen, nekem is gyakran jut eszembe, Tom csodásan csinált
mindent, úgy éreztem, én kezdő vagyok hozzá képest, pedig jó sok pasival voltam
már együtt. Mindig figyeltem rá, hogy a partneremnek is jó legyen alattam, én
mindig aktív voltam, sohasem passzív. Tom teste pedig...hát eléggé beindított.
Tudtam, hogy kiváló teste van, mivel úszó, nem is akármilyen, Anglia sokat
köszönhet neki, de azok az izmok... A V vonala tette be a kulcsot anno, ugyanis
a sok izom annyira kiemeli, hogy szinte vonzza tovább lefele a tekintetem. Nem tudtam
parancsolni magamnak, megtörtént.
Megráztam a fejem, és az új célomra koncentráltam:
felszedni ma este valaki egy éjszakára, aki nem jó haverom. Az este telt, én
pedig táncoltam, buliztam, piáltam, de kínosan ügyeltem arra, hogy ne fussak
össze Batmen-nel, a rosszfiúval és a rendőrrel. Tom-mal sokat beszéltem még
utána, de már csupán csak alap dolgokról volt szó, nem próbálkozott be ismét
szerencsére.
Talán már 2 óra is elmúlhatott, amikor "enyhén"
ittas állapotban indultam meg a nappali felé, ahol mindenki táncolt. Bementem,
és kutatni kezdtem a szememmel, egy valódi áldozat után. Néger srác, csinos
fenékkel...ne-hem. Kalóz, hosszabb, szőke hajjal...ne-hem. És végül megakadt a
tekintetem Rajta! Ott táncolt középen egyedül, nem csapódott egyik körhöz sem,
ahol még mozgás közben is ment a beszélgetés. Ő csupán egyedül riszálta csinos
hátsóját egymaga várva, hogy valaki végre beálljon mögé. Zöldbe burkolózott, íjásznak
öltözött. Bár a hátán nem volt ott a jól ismert fegyver, a zöld kapucni, fejébe
volt húzva.
Céltudatos léptekkel indultam meg felé, megálltam
mögötte, majd határozottan megragadva csípőjét, magamhoz húztam hátulról. Egy pillanatra
lefagyott mindenben, kicsit talán idegesen is szívta magába a levegőt, amitől
elmosolyodtam. Nyakához hajoltam, és leheltem rá egy csókot, majd fülébe
suttogtam.
- Szia Szépfiú! Nagyon csinos vagy, tudsz róla? -
kérdeztem kacéran, mire kirázta a hideg.
Kezemhez kapott, mely még mindig csípőjén pihent, és
legnagyobb megkönnyebbülésemre nem fejtette le magáról, sokkal inkább
rákulcsolta ujjait, és közelebb húzódott mellkasomhoz hátával, így feneke is
ágyékomhoz ért. Siker, Ő is meleg! Nyakát kezdtem csókolgatni ismét, miközben
egyik kezem megindítottam pólója alatt hasán. Vállamra hajtotta maszkos fejét,
mellkasa gyorsabban kezdett emelkedni és süllyedni.
- Egy szobában kéne folytatnunk! - suttogtam fülébe
ismét, de utána ismét elkezdtem nyakát kényeztetni.
Azonnal bólintott párszor, így széles mosolyt
villantottam. Örültem, hogy végre találtam valakit, még ha csak ma estére is. De
valamiért olyan furcsa volt ez a srác, különleges kisugárzás áradt belőle,
tetszett. Sietősen fordítottam magam felé, Ő pedig lejjebb hajtotta fejét, így
kapucnijának hála semmit sem láttam arcból, de akkor nem érdekelt, hogy néz ki.
Csupán egy jó éjszakára vágytam, hát megragadtam csuklóját, és húzni kezdtem az
emeletre, ahol reményeim szerint találunk egy szobát. Így is lett, oda pedig
egyből beestünk.
Ismét magam felé fordítottam, és megragadva állát
felemeltem fejét, majd megcsókoltam. Viszonozta, de még hogy?! Istenien csókolt,
azt éreztem, hogy örökké el tudnám viselni ezt, minden áldott nap, mikor
felkelek, vagy mikor elalszok. A nyelve mámorosan mozgott, ajkai dúsak voltak,
tökéletes metszésűek, még ha semmit nem is láttam belőlük a sötét miatt. Alkoholos
íz keveredett mindkettőnk szájában, de ez akkor egyáltalán nem érdekelt. Ő is
részeg, ahogy én is, de ez mióta lényeg?!
Sietősen toltam az ágy felé, Ő pedig hagyta magát. Mikor
lába beleütközött, ledöntöttem, és fölé másztam. Nem ellenkezett, ebből
gondoltam, hogy nem lesz gond közöttünk a felekkel/szerepekkel. Letoltam fejéről
a kapucnit, és ismét megcsókoltam. Nagyon tetszett, hogy nincs egy minimális
fény sem, így mindent pusztán a tapintásomra, és hallásomra bíztam. Az ösztöneim
vezettek, szemem annak ellenére, hogy nyitva volt, teljesen vaknak bizonyult. Még
csak körvonalak sem rajzolódtak ki előttem. A szobában semmiféle fényforrás nem
mutatkozott, de nem is érdekelt, nekünk csupán egy ágy kellett, az pedig adott
volt. Miközben nyakára tértem rá, azt a pici szemkötő szerű maszkot is lehúztam
róla, amit a Zöld íjász hord. Állán borostát éreztem meg, de ezt már
tapintottam a csóknál is. Ő eközben arcomhoz nyúlt, és lágyan végighúzta rajta
ujjait, hogy fogalma legyen arról, hogyan nézhetek ki. Hajamra is rátért, amibe
beletúrt, de göndör tincseim elrejtettem.
- Levehetem a szemüveget? Csak jelmez? - kérdezte
óvatosan, angyalian mély hangon, és az említett tárgy széléhez nyúlt, mire
elmosolyodtam.
- Le, csak jelmez. - feleltem a vágytól rekedt hangon.
A hangján agyaltam, miközben ismét megcsókoltam. Azon gondolkoztam,
hogy hallani lehetett, csupán a vágy tette ilyen méllyé, akkor milyen az igazi
hangja?! Kicsit ismerős volt, talán már beszélgettem vele a buliban, vagy
máshol.
Pillanatok alatt lekerült rólam
ingem, fel sem tűnt, mikor gombolta ki. Talán túl sokáig merengtem. Eszmélve, nehézkesen
én is lehúztam róla egybe ruháját, gondoltam, így kölcsönözte, hisz a
sorozatban is egybe van a színészen. Teste ontotta magából a hőt, szinte forrt
alattam, és mikor egyik lábam övéi közé helyeztem, éreztem, hogy a boxere is
igen szűkös már. Letértem mellkasára nyakáról, és lágyan hintettem be csókokkal
kulcscsontját, majd szegcsontját is. Ő eközben letolta rólam nadrágom, de
csupán combom feléig ment, így tovább én tűntettem el. Már csupán egy-egy alsó
takart mindkettőnket, engem pedig a hév vezérelt, az élvezet hajkurászása.
Enyhén izmos hasán csókokkal
haladtam lefelé, miközben ujjaimat már most boxere gumis szélébe akasztottam. Még
mielőtt letoltam volna róla, az anyagon keresztül számba vettem a dudort, és
kicsit megszívtam. Felnyögött, ami felettébb tetszett, igazán aranyos hangja
volt. Kicsit magas, vékony, de tetszetős. Lehúztam róla az anyagot, és lábai
közé ültem sarkamra. Kezembe vettem férfiasságát, amit bár egyáltalán nem
láttam, éreztem, hogy tisztességtelenül tökéletes. Párszor végighúztam rajta
kezem, majd nyelvemmel is cirógattam oldalát, végül tetejét szívtam meg
egyszer-kétszer, és számba vettem. Hangosakat nyögött, amikor dolgozni kezdtem
rajta, éreztem kezét vállamra csúszni, majd hajamra. Élvezete közben, beletúrt
párszor, így tudtam, oda az álcám, ha így folytatja, hamar elő fognak bukkanni
a zselé alól göndör tincseim. Közben egyik kezemmel (mellyel nem a combját
markoltam) fenekénél kezdtem munkálkodni, hogy fájdalommentessé tegyem számára
lassan elkövetkező szeretkezésünk. Nem ellenkezett, így egy ujjam belé
vezettem. Éreztem, hogy már volt dolga férfival, hát folytattam mindent, amit
eddig elkezdtem. Az élvezet elterelte a figyelmét tevékenységemről, így
kíméletessé vált a dolog számára. Éreztem, már elég közel került a csúcshoz, és
nem akartam, hogy így menjen el, ezért elemeltem fejem, szám cuppanó hangot
adott ki, ahogy elszakadt férfiasságától. Ujjaim is kihúztam belőle, úgy
éreztem, készen van. Halkan nyöszörgött, miközben (bár Ő ezt nem láthatta a
sötétben), lehúztam magamról a nagyon kényelmetlen boxerem, és felgörgettem
férfiasságomra az óvszert. Fölé helyezkedtem, és közel hajolva hozzá tettem fel
kérdésem:
- Kész vagy? Mehet? - kérdeztem
halkan.
- Csináld már! - utasított
türelmetlenül, mire elnevettem magam.
Lassan megcsókoltam, hogy
eltereljem a figyelmét, miközben belé hatoltam, de nem hiszem, hogy sikerült,
ugyanis számba nyögött, és elfordította fejét. Vártam, míg megszokja méretem,
ami egész hamar ment, meg is lepődtem kicsit, majd mozogni kezdtem.
Bizton állíthatom, hogy ez volt
életem legjobb szeretkezése, és nem azért gondolom így, mert nagyon régen nem
voltam már senkivel sem. Ez a srác...valami hihetetlen. Úgy éreztem, minden
tulajdonság megvan benne, amit eddig kerestem a férfiakban, számomra
tökéletesnek tűnt. Az eredeti elképzelésem, miszerint képtelen lennék
letelepedni egy férfi mellett, aki nem Lou, megdőlt. Ez a srác magával
ragadott, beleszerettem.
Hangosan nyögött alattam,
miközben én szuszogva mozgattam csípőmet. Kezét nyakam, lábát pedig derekam köré
kulcsolta, amitől még közelebb érezhettem Őt magamhoz. Tenyerem helyett
könyökömre támaszkodtam, így lejjebb kerültem, és izzadt felsőtestünk össze
tudott tapadni. Azonban akárhogy is kerestem érzékeny pontját, hogy Ő is el
tudjon menni ettől, az istenért nem találtam. Kicsit felmérgeltem magam, így
nyomtam egy puszit ajkaira, és megszólaltam.
- Figyelj! Ne lepődj meg! -
mondtam komolyan, mire hallottam zavart sóhaját.
Megragadtam derekát, és egy
pillanatra kicsúsztam belőle, míg feltornáztam magam térdelésbe. Ugyanúgy háton
fekve magamhoz húztam, és behajlítottam térdeit, így azok az én combomra
kényszerültek. Előttem terült el, és úgy éreztem, most szükségem lenne egy kis
fényre, hogy lássam ezt a tökéletes látványt. Biztosan csodásan festett. Idegesen
nyúlt combomhoz fél kézzel, én pedig ismét beléhatoltam. Felnyögött, úgy
hallottam, tetszik neki az újdonság. Gondoltam így hátha sikerem lesz azzal a
bizonyos ponttal, és igazam is lett. Hangosan nyögött, izmai görcsbe rándultak
egy pillanatra, ami nagyot lökött előre a csúcs felé. Ismét próbáltam azon a
helyen eltalálni, és sikerült is, így biztos lettem tartózkodási helyében. Folyamatosan
az stimuláltam, Ő pedig tehetetlenül vergődött alattam, éreztem, nem sok van
vissza egyikünknek sem. És Ő elélvezett, háta ívbe feszült, de oly' mértékben,
hogy derekát tartó kezemmel, háta alá nyúltam, és éreztem, hogy az nem is ér az
ágyhoz, csupán a feje. Még soha nem láttam senkit sem, aki ennyire tudott volna
homorítani, mint Ő, de ez megadta nekem is az utolsó löketet, szintén
elélveztem.
Kifulladva dőltem mellé az
ágyon, Ő pedig mellettem pihegett. Vállunk, oldalunk összesimult, de máshol nem
értünk egymáshoz, csupán egymás mellett feküdtünk.
- Ez fantasztikus volt. -
suttogtam halkan, mire egyetértő hümmögést kaptam válaszul.
- El tudnám viselni minden
áldott nap. - suttogta kuncogva, mire a fantáziám beindult.
Pont olyan perverz, mint én,
mellette nem unatkoznék. Ő lenne a tökéletes társ nekem, így eldöntöttem, hogy
amint kilépünk ebből a szobából, el fogom hívni egy randira, nem hagyom, hogy
eltűnjön a feledésben.
- Fel kéne öltöznünk. - suttogta,
bár nem értem, miért.
Ekkor tűnt csak fel a zene
üvöltése, a ritmus beszökött az ajtón, de semmi volt szívem sebességéhez
képest. Sóhajtottam, be kellett látnom; igaza van. Felkeltem az ágyról, és
mikor ruháimat kezdtem keresni, rájöttem, hogy ez így lehetetlenség, semmit sem
látunk. Kénytelen leszek felkapcsolni a villanyt ezzel megkockáztatva, hogy
valószínűleg felismer. Göndör tincseim már szabadon meredeztek, annyiszor túrt
bele, a tetoválásaim is elég felismerhetőek, de nem érdekelt akkor. Tovább tervezek
vele, joga van hát megtudni, ki is vagyok valójában.
- Felkapcsolom a villanyt. -
jelentettem ki.
Egy rendbent kaptam válaszul,
magas, mégis férfias hangon, amitől ráncba szaladt a homlokom. Miközben gondolkodtam,
mit is találok ebben a hangban furcsának még mindig, elindultam abba az
irányba, ahol szerintem leledzik a kapcsoló, az ajtó felé. Megtaláltam, és
felpattintottam, de még mindig azon agyaltam, amin eddig is: a hangján. Ismerős
volt, túl ismerős...
- Te jó ég! Hazza! - hallottam
meg ismét a hangot.
Lepetten fordultam teljes
testemmel felé, és a látvány ledöbbentett. Louis feküdt az ágyon, arcán
döbbenet ült. Könyökére tolta fel magát, hogy jobban végigmérhessen, szerintem
biztos akart lenni, hogy valóban engem lát-e. Képtelen voltam felfogni, hogy ez
mit is jelent, azonban a kérdések milliói már beszöktem zavart elmémbe.
- L-Lou?! - ennyit tudtam
csupán kinyögni.
- Lefeküdtem a legjobb
barátommal... jellemző. - sóhajtott, és hátravetette magát a matracon.
Ezzel a mondattal minden
megváltozott bennem. Felfogtam tettünk súlyát, és bár először megrémültem,
utána rájöttem, hogy talán, hangsúlyozom; TALÁN ez nem is olyan rossz, mint az
gondoljuk. Hisz bevallhatom magamnak, hogy eddig sem volt közömbös számomra
Louis, és most, ezzel az estével belé szerettem végképp.
- Én...én nem bánom. -
motyogtam, felhúzva a boxerem, miközben alaposan végigmértem tökéletes testét
ennyire kiszolgáltatottan.
Lepetten tolta fel magát ismét,
és rám pillantott. Maga elé kapta a fehér takarót, és felült az ágyon. Kihúztam
magam, és rá néztem, szemében csillogott valami, amit nem tudtam mire vélni.
- Nem tudtam, hogy Te is...hogy
meleg vagy. - hebegte halkan, megcsóválva a fejét.
- Nem akartam, hogy bárki is
megtudja. Azt gondoltam, eltávolodtok tőlem. - rántottam meg a vállam
egyszerűen, pedig ez nagyon is kínos téma volt számomra. Elnevette magát, mire
kérdőn pillantottam rá. Felkelt az ágyról, és miközben a ruhák között alsóját
kereste, beszélt, bár nem nézett rám.
- Ez butaság. A srácok tudják,
hogy én meleg vagyok, és semmi sem változott. - magyarázta, majd széles mosolyt
villantott, mikor végre a farmerom alatt megtalálta alsóját, és ledobva a
takarót gyorsan magára kapta. A szemem kikerekedett, kicsit talán sértve is
éreztem magam ettől.
- Nekem miért nem mondtad el? A
legjobb barátod vagyok, és engem kihagysz ebből, míg a srácoknak elárulod?! -
kérdeztem felháborodva, sértetten.
Bűnbánón szemembe nézett, kék
íriszei olyan szépen csillogtak, hogy rabul ejtették tekintetem. Közelebb jött
hozzám, és megállt előttem. Kicsit felfelé nézett, míg én lefelé. Tudtam,
mindig zavarta, hogy alacsonyabb, mint bármelyikünk, de én így szerettem.
- Sajnálom. Nem mondtam el,
mert...mert nem akartalak elveszteni. Te sokkal többet jelentesz nekem, mint a
többiek. - motyogta leszegett fejjel, kínosan.
Zavartan pillantottam rá, és
bár agyam még nem éppen fogta fel, ez mit is jelent, a szívem már hevesebben
kezdett kalimpálni mondatától. Széles mosolyt villantottam, amit észlelve szeme
sarkából óvatosan felpillantott rám. Szeretetteljesen megcsóváltam a fejem,
miközben suttogva kiszaladt számon:
- Bolond vagy!
Megcsókoltam, talán először fel
sem fogta, mi történt, de hamar viszonozta gesztusom. Ez most nem volt heves,
szenvedélyes, viszont annál inkább szerelmes és gyengéd. Olyan törékenynek
éreztem Louis-t karjaim között, hogy elgondolkoztam, az iménti vad szeretkezésünk
közben, hogy nem törtem össze ezt a tökéletes srácot?! Lihegve szakadtunk el
egymástól, az arcunkon pedig széles vigyor ült, miközben hol egyik, hol másik szemébe
pillantottam. Ő azonban lenézett szám környékére, és kuncogni kezdett, így
zavartan ráncoltam össze homlokom.
- Mi az? - kérdetem kínosan, és
biztosra vettem, hogy van valami az arcomon, aminek nem lenne ott a helye.
- Mi ez a festék? Teljesen elmosódott.
- kuncogott, majd lágyan letörölte hüvelykujjával a szám fölötti részt bal
oldalt.
Zavartan húztam össze
szemöldököm, majd a megvilágosodás nevetés képében tört ki rajtam, amitől Ő is
szélesen elmosolyodott.
- Rajzoltam egy anyajegyet,
hogy egyáltalán ne ismerjenek fel. - magyaráztam.
Nevetve megrázta a fejét, szeme
szeretetteljesen csillogott rám, miközben kacajától ráncok gyűltek aköré. Én csupán
gyönyörködtem benne, nekem ekkor tűnt a legszebbnek; mindig mikor nevetett.
Jesszusom ez nagyon aranyos lett, imádtam! :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszett :)
TörlésHello, egy újabb díjjal érkeztem Hozzád!:)) ----> http://wonderlandforeveryone1d.blogspot.hu/2014/03/award-10.html Egyébként nagyon tetszett ez IS, imádtam!:) xx
VálaszTörlésKöszönöm szépen, máris kiteszem :)
TörlésHáhá :D nekem tegnap volt a szülinapom :D ez nekem is egy ajándék :)
VálaszTörlésMariann:)
Ebben az esetben: Boldog születésnapot utólag is. :)
TörlésOh te jó ég:$$ ez...ez.....ez a legszebb ajándék amit kaphatok! Könnyekig hatódtam nagyon szépen köszönöm, még most sem tudom elhinni! Uristen egyszerűen annyira boldog vagyok, meg egyszerre sírok is, és nagyon tetszett a sztori....nem tudok mit mondani. Te vagy a legjobb a világon^^ köszönöm K* a suliban nem értettem miről beszélsz de ez...ez...csodálatos!:')))
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy ennyire tetszik, boldog vagyok tőle. Remélem, elég színvonalas volt egy ilyen alkalomra. Nagyon aranyos, hogy ennyire jóban vagytok, és még az érdeklődésetek is ugyanaz. :)
TörlésÚúúúúúúúristeeeeeen! *o*
VálaszTörlésWow. Wooooow! Imádom. Ennyi. Imádom. Tökéletes. Imádom. Nem tudok mást mondani. Imádom. Imádlak. Imádom. Mindent imádok!
Ahwwwww LARRY! *--*
I-M-Á-D-L-A-K! Nagyon.! <3
Puszi! xXx
Reni
Hahahaha, Te aztán telis-tele vagy szeretettel, és hálás vagyok, hogy nekem is adsz belőle egy kicsit. köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett :)
VálaszTörlésNa jól van már!Hogy a Jó Isten nyilába tudsz ilyet??? Igen,mindig ezt hajtogatom,hogy "hogyan?" De hát egyszerűen nem tudom megérteni,hogy hogyan.:D Hogyan tudsz ennyire tökéletes történetet írni? Hogyan tudsz állandóan annyi érzelmet belevinni minden sztoridba? Mert én ha olvasok tőled valamit abból nevetés,sírás,megkönnyebbülés,meglepődés,megdöbbenés,lefagyás..etc. lesz.És mindig csak az merül fel bennem,hogy "hogyan"?:)
VálaszTörlésHahaha, én magam sem tudom, hogyan, és őszintén én sem értem, mit teszek máshogy, min mások, de felettébb örülök neki, mivel olyan csodás szavakkal illettek, hogy ugrálni lenne kedvem. Talán az közrejátszik kicsit, hogy mivel pszichológusnak készülök, ezért ismerem az emberi természetet, így nagyjából élethűen tudom megfogalmazni, hogyan reagálhat egy ember csoport egy adott szituációban. :)
TörlésA vége kicsit összecsapottra sikerült szerintem, de amúgy jó lett! :) várom a kövit! :)
VálaszTörlésIgazán? Oh God, nem olyanra terveztem, most tanultunk az Anyegin-ról, az Üvöltő szelekről...ect, és gondoltam, én is bedobom a "beszélgetés és hirtelen vége" dolgot, mint a romantikában. Bocsának, ezen után figyelni fogok rá :D
Törlésjajj nagyon tetszett, mint általában :DD naggggyon-nagyon köszönöm hogy megírtad ezt B-nek, nekem és mindenkinek aki olvasta :* *K
VálaszTörlésjajj és mondani akartam hogy király lett a hátteren a rajz ;D *K
TörlésTermészetes, hogy megírtam, fontos alkalom volt. Örülök, hogy tetszett, ahogy a rajzom is. Sok munkám volt vele, mire méretre igazítottam hahaha :D
Törlés