Oldalak

2014. augusztus 10., vasárnap

I wanna be perfect (+18) - Bettina Ozsváth

Sziasztok!
Ez a sztori Bettina Ozsváthnak íródott, aki még igencsak régen kért tőlem egy sztorit. Remélem, elnyeri a tetszésed/tetszéseteket. Jó olvasást!
                                                                                                                                 xoxo    Zsoo
Ui.: Tudjátok, a kéréseket most nem teljesítem, így is el vagyok havazva. Köszönöm megértéseteket.


I wanna be perfect

Tetovált kezemmel simítottam végig billentyűzeten, mikor kimerítő magyarázatot kaptam. Elidőztem a madáron kézfejem oldalán, miközben kreol bőrömön vizsgálgattam a bőrkeményedéseket a sok rajzolástól. Egyik körmömön még látszott Harry festéke, amit a múlt héten erőltetett rám.  Fogadtunk, és én vesztettem. Lenyúlta a sminkesünk egyik lakkját - szándékosan élénk rózsaszínt választott -, és alaposan kikente egész ujjbegyemet. Csupán a körmömön tartani az ecsetet túl bonyolult feladatnak bizonyult számára.
Sóhajtva hajtottam le a laptopom tetejét, majd hátravetettem magam az ágyon. Átgondoltam, amit olvastam, majd tehetetlenül néztem fel, magam mellé, az ágy széléhez. Hirtelen ötlet vezérelt, úgy voltam vele, úgyis egyedül vagyok, így oda másztam, majd fejem enyhén lelógattam a takaró lágy esésével együtt. Számat olyan nagyra nyitottam, ahogy csak tudtam, így éreztem torkomba leáramlani a hűvösebb levegőt. Valóban lehet igazság benne, hisz így egy vonalban van a torkom. Szememet az ablakon pihentettem fejjel lefelé, de nem figyeltem oda, mi zajlik a csillagos égen. Csupán haloványan érzékeltem a sötét üvegen visszatükröződő szobámat éjjeli lámpám halovány fényében, gondolataim Liam körül jártak.
Ha most itt lenne, és valóban megtenné, vajon mi történne velem?
Butaságokon gondolkozok, hiszen ez...hogy tudnám megtenni? Csalódni fog bennem, talán hónapokig fogunk nevetni bugyuta próbálkozásomon. Féltem kipróbálni az ismeretlen, mégis csábító újdonságot.
Mérgesen szusszantottam, mikor feltoltam magam a könyökömre, és szemügyre vettem hasamon felcsúszott pólómat felsőtestemen. Elcsúfítottam magam azzal a sok mintával. Néha belegondolok, hogyan tetszenék Liamnek, ha nem lenne ilyen rosszfiús, nőknek tervezett külsőm. Tudom, hogy megkérdezték, beleegyezünk-e ebbe a stílusba, mikor ránk aggatták a ruhákat a sztájlisztok, de mi lenne, ha azt feleltem volna, hogy én konzervatív akarok lenni? Úgy is tetszenék neki? Mit csókolna végig felsőtestemen, ha eltűnnének tetoválásaim?
Fél kezemmel végighúztam kockás hasamon, és arra gondoltam, hogy ha lenne rajta felesleg, biztosan nem maradna mellettem. Ha pár napig kihagynám az edzéseket, vagy ha engednék néha a zsíros ételek okozta csábításnak, biztosan elhagyna, és egy újabb, jobb után nézne. Néha látom a szemében a csillanást, mely valami mást jelent, de nincs elég bátorságunk kimondani. Neki talán nincs is mit, én viszont félek, hogy ha feltárom érzéseimet, megrémül, és magamra hagy. A tökéletes test nélkül, egymagában a személyiségem nem lenne elég, hogy megtartsam. Ahhoz én túlságosan is egyszerű vagyok belülről. Nincs perverz énem, mint Harrynek, nem vagyok lenyűgözően vicces, mint Louis, és még édes sem, mint Niall. Én csupán egy félresikerült srác vagyok, akire azt a jelzőt aggatják; a rosszfiús művészlélek.
Sebesen ráztam meg a fejem, és gyakran pislogtam, hogy feleszméljek, mikor nyílt a hálószoba ajtaja. Gyötrődésem tárgya lépett be rajta édes mosollyal, gondolom, beengedte magát lakásomba. Sietősen kaptam el kezemet hasamról, azonban kiszúrta, és játékosan elvigyorodott. Szemei azonban elkomorultak, mikor arcomra nézett, én pedig üveges tekintettel néztem rá borongós gondolataimból kifolyólag.
- Hé, minden rendben? - kérdezte leülve mellém.
- Persze. - mosolyogtam rá megjátszva magam.
Előtte soha nem mutattam a gondjaimat, egy pasi sem szereti a nyafogást, csak lelépne, ha elkezdenék panaszkodni neki, pláne a kapcsolatunkkal kapcsolatban.
- Most vagy azt akarod, hogy ne faggassalak, vagy nem mered elmondani. - mosolygott kedvesen, és combomra helyezte kezét. Csupán ujjaira meredtem, melyek majdnem körbeérték lábam felső részét. Arra gondoltam, hogy növelnem kell az ottani izmokat, különben nem leszek tökéletes neki.
- Az első. - jelentettem ki még mindig kezét nézve.
- Tehát a második. - kuncogott, majd fölém mászott. Figyeltem, ahogy kecses, szexi mozdulatokkal fölöttem tartja magát. Trikója még most is csak kicsit adta meg magát a gravitációnak, szívesebben feszült kerekded izmain. Ámulva figyeltem hibátlanságát. - Mi a baj? - kérdezte halkabban, immáron szemeimbe nézve.
Mindig átlátott rajtam, de eddig sikerült elkerülnöm a kínos faggatózásokat. Úgy tűnik, most nem úszom meg.
- Semmi, komolyan. - mosolyogtam rá kedvesen.
Felhajoltam, és megcsókoltam, hogy ne kérdezősködjön tovább. Még ha nekem nem is volt kedvem mutogatni hibákkal megtelt testemet, attól neki még szerezhetek egy jó estét, hisz mi másért látogatna meg?! Széles mosollyal vált el tőlem, majd feltérdelt csípőm két oldalán. Elkezdte felfele húzni pólómat, nekem pedig bent rekedt levegőm ezt érzékelve.
- Várj! - állítottam meg kezeit.
Kérdőn pillantott fel rám, én viszont csak hátra nyúltam az éjjeli szekrényen pihenő, narancsos fényt nyújtó lámpácskához, majd lekapcsoltam. Kellett egy kis idő, míg megszoktunk a sötétet, de közben is magamon éreztem Liam zavart tükröző pillantását.
- Most az egyszer nem! - jelentette ki határozottan, majd felpattintotta a lámpát mellettünk.
Épp most szoktam meg a sötétet, és máris világosság fogad ismét. Ismét felfele kezdte húzni fölsőmet, én viszont lehunyt szemekkel szűköltem alatta. Mindig sötétben csináltuk, nem szerettem, ha lát meztelenül. Nem mondanám magam alapból szégyenlősnek, csupán előtte szeretem testem rejtegetni, hisz talán, ha meglátja igazi mivoltomat, rámun.
Levette rólam felsőmet, majd hirtelen megéreztem kezeit végigsimítani hasamon fentről lefelé, majd vissza. Lepetten pillantottam fel rá, így szemben találtam magam megbabonázott tekintetével és beharapott ajkaival. Előre hajolt, így csupán egyik kezét járatta továbbra is oldalamon, a másikkal fejem mellett tartotta magát. Megcsókolt, én pedig azonnal viszonoztam ezt. Közben oldalamon járkáló keze lejjebb csúszott, majd combomba markolva felhúzta azt csípője oldalán. Gondoltam, ha erre vágyik, ám legyen, megemeltem lábam, majd lábfejemet húztam végig combja oldalán, végül háta alján nyugtattam. Belemorgott a csókunkba, így eltávolodtunk. És itt volt számomra a megfelelő alkalom.
- Liam! - szólítottam meg, mire elhajolt tőlem, és kérdőn meredt szemembe. - Szeretnék...- máris elakadtam, és pirulva oldalra pillantottam, amitől szeretetteljesen elmosolyodott. Megköszörültem a torkom, majd folytattam. - Szeretnék megtanulni mély...khm...érted. - hebegtem kínosan, mire lepetten húzta fel szemeit, de ajkain játékos vigyor égett.
- Komolyan? - kérdezte döbbenten.
Végre rá emeltem tekintetem, és határozottan bólintottam. Elmosolyodott, és ismét ajkaimra hajolt. Lágyan csókolt, de a végén beharapta alsó ajkamat. Halk sóhajt hallattam, amint eltávolodott, és lehúztam róla felsőjét. Imádtam a testét, olyan tökéletes, mintha az Istenek teremtették volna ilyenre, hogy senki ne legyen elég jó hozzá. Megbabonázva simítottam végig engem betakaró felsőtestét. Hihetetlen látvány volt, ahogy kidolgozott izmai megfeszültek ujjaim nyomán.
- Zayn, biztosan szeretnéd? - kérdezte komolyan szemembe meredve.
- Igen. Csak kérlek, vigyázz...rám. - nyögtem ki nagy nehezen, elpirulgatva.
Ő csak elmosolyodott, és ajkaimra hajolva, rájuk suttogta a világ legszebb szavait:
- Mindig azt teszem.
A szívem akkorákat dobbant, hogy egész mellkasom kitöltötte az erek ütemtelen tágulása. Minden végtagomban végigszáguldott a vér kellemes melegséget hagyva maga után, majd újra megtöltötte pitvaraimat és szívkamráimat.
Feltápászkodott fölülem, én pedig engedtem, hogy az ágy végébe húzzon, pont úgy, ahogy próbálgattam egymagam. Nem hittem, hogy Ő is ezt a módot fogja választani, de ezek szerint nem írt hülyeséget a net.
- Oké, énekesek vagyunk, nem lesz baj! Tudod, hogyan kell ellazítani a torkod és hangszálaid. - guggolt le fejemhez, és fülembe suttogva beszélt.
Én csupán bólintottam válaszul, majd meghallottam öve csörgését. Megszabadult mindkét zavaró ruhadarabjától, én pedig hosszabb időre lehunytam szememet. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem féltem, hisz nagyon is sok félelem vibrált elmémben. Volt, amelyik erre az estére vonatkozott, volt, ami Liam elvesztésétől rettegett, és így tovább. 
Két kéz simult az arcomra fejem búbja felől, majd gazdájuk lágyan hajolt arcomra. Kinyitva szemeimet, Liam megnyugtató mosolyával találtam szembe magam. Megcsókolt, fejjel lefelé, így kicsit lelógatott fejem, még lejjebb billent. Akkor hirtelen megértettem, miért lett olyan híres Pókember jelenete Mary Jane-nel. Fantasztikus érzés volt ilyen abnormálisan gyönyörű csókot váltani. Míg Ő felsőajkamon munkálkodott, én csupán alsóajkához fértem hozzá, így varázslatos dolog születetett.
Eltávolodott tőlem, de még mielőtt visszaereszkedett volna mögém guggolásba, végigsimított felsőtestemen, amitől lehunyt szemmel helyeztem el fejem oly' módon, hogy nyelőcsövem egy vonalba legyen. - Ne aggódj! - lehelt egy lágy csókot homlokomra.
Kinyitottam szemeimet, miközben bólintottam. Bíztam benne, hisz mindig azt érzékeltette velem, hogy fontos vagyok számára.
És akkor elkezdődött minden. Megláttam, amint közeledik felém, én pedig nagyra nyitottam számat. Kénytelen voltam lehunyni szemeimet a hirtelen jött kiszolgáltatottság miatt. Kezeimmel erőtlenül, ösztönösen kaptam hátra, de nem értem el Őt. Karjaim le akartak hullani mellém a takaróra fejem mellett, Ő azonban elkapta azokat, és megtartotta a levegőben. Kezeimet combjára helyezte, és összekulcsolta ujjainkat.
- Te irányítasz! - magyarázta meg.
A szívem ismét nagyobbat dobbant. Lassan kezdtem húzni magam felé csípőjét, miközben Ő egyik kezével még mindig ujjaimmal kulcsolta össze, míg másikkal arcom cirógatta lágyan. Amikor úgy éreztem, most értem el a számban lévőségének maximumát, megállítottam egy pillanatra, majd mélyen magamba szívtam a levegőt. Egy pillanatra lehunytam a szemem, majd erővel telve nyitottam ki azokat. Ismét húzni kezdtem csípőjét nagyon lassan, azonban garatom ingerlése ösztönösen öklendezést váltott ki belőlem, így visszaengedtem hosszát számba. Fájdalmasan lehunytam szemem pár másodpercre, utána ismét engedni kezdtem torkomba, de ezúttal már nem váltott ki belőlem olyan heves ellenkezést. Végül teljes hossza számban és félig torkomban volt, amitől boldognak éreztem magam. Megcsináltam, de még nagyon hosszú az út a tökéletes munka felé. Kiengedtem, majd ismét be nagyon lassan. Láttam tökéletes testét magam felett, majd egy halk nyögés hagyta el ajkait. Tudtam, hogy élvezi, csupán a helyzetre és nehézségeimre való tekintettel, nem akarta kiengedni hangját.
- Z-Zayn! El fogok élvezi, ha így folytatod. - figyelmeztetett.
Ezt hallva, mosolyogva engedtem ki a számból, Ő pedig eltávolodott volna, amikor visszarántottam csípőjét, és sebesen engedtem le torkomon. Hatalmasat nyögve túrt hajamba, amitől vigyorogtam volna, ha éppen nem akadna más elfoglaltsága számnak.
Végül nem hazudtolta meg szavait, hangosan ment el egyenes utat kapva nyelőcsövemen lefele, amelytől lehunytam szemeimet, de nem éreztem undort vagy bármi grimaszt kiváltó dolgot. Tökéletes volt az első alkalmam, és úgy éreztem, most már elég vagyok ahhoz, hogy magam mellett tartsam Liamet. Ismét fölöttem termett egy alsóban, és lágyan megcsókolt. Szenvedélyt és szeretet éreztem rajta, majd amint eltávolodott, homlokát enyémnek döntötte.  Fél kézzel lenyúlt közénk, és ki akarta kapcsolni övemet, de megfogtam kezét, és arcomhoz húzva egy csókot leheltem rá ezzel megállítva tevékenységében.
- Ne! Ez így tökéletesen elég volt. - beszéltem halkan, már-már suttogva.
- Zayn... - akart volna belekezdeni, de félbeszakítottam egy lágy puszival ajkain.
Liam a csók után sóhajtva bújt hozzám oldalról, és hosszú ujjaival közberajzolta mellkasomat díszítő tetoválásaimat. Egyfolytában az arcának azon részét figyeltem, melyet engedett látnom, és ismét elkönyveltem magamban mennyire tökéletes. Újra hatalmába kerített az érzés, hogy esélyem sincs mellette.
- Zayn... - motyogta, hogy elnyerje figyelmemet, majd mikor hümmögve tudtára adtam, hogy figyelek rá, állát mellkasomra támasztotta, és felnézett rám.
- Mi a véleményed rólam? Úgy általánosságban. - kérdezte szemeimbe nézve.
Először meglepődtem, majd őszintén kimondtam, ami fejembe járt már hónapok óta:
- Te vagy a megtestesült tökéletesség.
Haloványan elmosolyodott ezen, és nyomott egy csókot mellkasom közepére. Boldog voltam, mivel neki örömet okoztam, még ha csupán azzal a pár szóval is, amit bárkitől megkaphatna.
- És magadról mi a véleményed? - kérdezte érdeklődve vizslatva tekintetem.
Elgondolkoztam. Tényleg, mi is az? Egy senki vagyok, aki képtelen megtartani egy ilyen tökéletességet, mint Ő. Oldalra pillantottam, kelletlenül lehunytam a szemem. Nem akaródzott válaszolnom erre a kérdésre, mert akkor olyan lennék, mint a lányok, akiktől menekül egy pasi, mint Liam.
Feltolta magát ülésbe, egyik lábát átlendítette csípőmön, így ölembe találta magát. Kérdőn pillantottam fel rá, így alkalmam nyílt megfigyelni a tökéletes izmokat mellkasán és hasán, valamint kiugró V vonalát, mely elveszett alsójában. Lágyan simított végig felsőtestemen, majd sóhajtva beszélni kezdett:
- Ha Te nem szeretnéd, akkor elmondom én, hogy mi a véleményem rólad. - mondta, mire szemeire kaptam tekintetem. - Azt gondolom, hogy Te vagy a legcsodásabb, leghibátlanabb ember, akivel valaha is találkoztam. És fáj látnom, hogy nem szereted magadat. - hajolt lejjebb kicsit, és ismét végigsimított felsőtestemen.
- Én nem is... - akartam belekezdeni, de félbeszakított.
- Ne keress kifogásokat, látom, amit látok. Figyelj, számít neked valamit az én szavam? - kérdezi hatalmasra nyílt szemekkel enyémbe nézve.
- Mindent. - feleltem halkabban. Erre elmosolyodott.
- Akkor, ha én tökéletesnek látlak, nem gondolod, hogy el kéne fogadnod; az vagy?
Oldalra pillantottam, és úgy éreztem, ha Liam képes erről ilyen nyíltan beszélni, és nem zavarja, akkor én is robbanhatok végre. Hosszan lehunytam szemeimet, és éreztem, amint egyre inkább kitör az a feszültség, melyet hónapok óta őrizgetek.
- Hogy tudnám elfogadni, amikor Te sokkal különb vagy, mint bárki? Egy kacér pillantással bárkit megkaphatnál, akármikor lecserélhetsz egy újabbra, egy jobbra. Ha nem egyezem bele anno ebbe a rosszfiú stílusba, most mellettem sem lennél.
Észre sem vettem, hogy kicsordult egy könnycseppem csak, amikor letörölte. Fájdalmasan meredt rám, majd lehajolt, és egy lágy csókkal díjazta remegő ajkaimat. Még soha nem kaptam tőle ennyi gyengéd csókot egy szeretkezés alatt és után.
- Nem a stílusod miatt választottalak téged, Zayn. - döntötte a homlokát enyémnek. - Ki fogsz röhögni, de szeretlek. - mosolyodott el amolyan "nincs mit tenni" módon.
Ajkaim kiszáradtak, olyan erősen szívtam magamba a levegőt, amikor ezt meghallottam. Soha nem viselkedett úgy, mintha a párom lenne, erre most szerelmet vall nekem. Ellenben akkor mérhetetlen boldogságot éreztem szavaitól.
- De eddig soha... - hebegtem ledöbbenve.
- Tudom, soha nem mutattam. Ne haragudj. - hajolt kicsit távolabb, majd bűnbánón lehunyta szemeit.
- Én is téged. - suttogtam, mikor észbe kaptam.
Lepetten pattantak ki szemei, de fókuszálni már nem volt ideje, ismét lehunyta Őket, mikor felhajolva megcsókoltam. Lágyan érintkeztek ajkaink, immáron sokadszorra a mai napon, és én tisztában voltam vele, hogy mostantól nem is fogjuk máshogy csókolni egymást. Úgy éreztem, tökéletes vagyok, ha Ő mellettem van. 

12 megjegyzés:

  1. Ez.. ez... aaah!!!! *0* NAGYON SZUPEEER!!! *0* *-----------------* HATEZERSZER KÖSZÖNÖM SZÉPEEEEN!!!! IJAJJJ!! *-------* IMADLAAAK !!*----* OLYAN JOO LETZ!!! *---* AAAAAAH MÉGEGYSZER KÖSZIIII <3 *•*•*

    VálaszTörlés
  2. JA amugy én vagyok az Ozsváth Bettina, csak közben változott a nevem!!! :333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán nincs mit, nagyon örülök, hogy tetszett, ez a legfontosabb. Gondoltam, de azért jó, hogy szóltál, mert nem voltam biztos a dolgomban elsőre :)

      Törlés
  3. Ez eszméletlen jó lett, annyira aranyosak! :3 Imádtam! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, boldog vagyok, hogy tetszett :)

      Törlés
  4. Szia!
    Tudnál segíteni nekem? Kérlek, nagyon fontos lenne. Blogger-használattal kapcsolatos.

    Ui. Rész: Imádom! Nagyon jó volt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia. Amennyiben tudok, természetes, hogy segítek. Az elérhetőségeim alatt megtalálsz, jobb oldalt. :)

      Törlés
  5. Szia Zsoo!!
    Jesus, annyira imádom az írásaid. *o* És olyan cuki volt ez az egész! Végre Zayn nem az a tipikus rossz fiús személyiség volt. Imádom! *-*
    Imádom!
    Kérnék én is sztorit, de nem akarlak terhelni, tudom, hogy így is sok a kérés, meg minden, így inkább megmaradok a seggemen. :D
    Imádlak, nagyon nagyon imádlak!
    Csak így tovább Zsoo, nagyon nagyon jó író vagy!
    Amúgy hogy állsz a könyveddel? :)
    xxx
    Reni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, gondoltam, ideje újítani, hogy ne mindig ugyanolyan legyen a személyisége. Köszönöm, hogy megérted, ígérem, majd lehet még sztorit szerezni, de arra gondoltam, hogy valami játékot beleviszek, ugyanis, ha kiírom, hogy lehet kérni, akkor ismét érkezik 80 kérés. Köszönöm szépen ezt a sok dicséretet, nagyon jól esik.
      Haladok vele, csupán le akarom zárni a SFB-t meg a kéréseket, és utána azzal szeretnék foglalkozni majd, remélem, megértitek majd, és nem pártoltok el tőlem. :)

      Törlés
  6. Ez eddig a legjobb írásod szerintem. :) Nagyon szeretem ziam-et néha már ugy érzem hogy tényleg van valami köztük. csak igy tovább:)) peace.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett :)

      Törlés
  7. Szia! (A nevem nem szeretném elárulni) és "új" vagyok itt. Vagyis, egy ideje már olvasom a történeteidet, a Larryseket és a boldog történeteket szoktam olvasni, de azokat már olyan régen írtad, így nem oda kommentelek, hanem ide, a legfrissebb bejegyzésedhez. Szóval itt szeretném elmondani, hogy mennyire csodálatosan írsz, ha azt mondom nagyon jól írsz, vagy jól írsz, megbántalálak vele és jogosan, mert nem lenne igazságos. Ez sokkal több ennél, még egy könyvet is kiadhatnál, annyira tehetséges vagy. Viszont olvasom itt a kommenteket, hogy nem lehet sztorit kérni.. na, hát ezért is írtam volna. (IS). Egy Zourryt szeretnék később majd kérni, és ezt későbbre mondom, mert lehet hogy addigra nem lesz időm vagy valami, na mindegy, és mikor majd lehet kérni, én most előre kérem, kérlek szépen... :) Mert addigra sokan fognak kérni, vagy mint ahogy mondtam nem érek majd rá annyira. Csak annyi lenne a kikötésem, hogy ne legyen szomorú a vége. Boldogok legyenek, és ne Harry legyen a ""középpontban"" vagy hogy mondjam, hanem Louis. :D Jaaaaa, és nem Bromancet szeretnék, hanem Romancét. Úgyis lehetne hogy depiből Happy, csak ne fordítva. Vagy pedig először kezded larryvel, és Zouisval zárod. Vagy fordítva, a lényeg hogy ne Bromance legyen, és előre is nagyon szépen köszönöm!:) És bocsi a sok dumáért. :'D

    Puszi,
    Boo* Xx

    VálaszTörlés

Music Note 4